Godefroy de Blonay

A mai világban a Godefroy de Blonay a széles közönség érdeklődésére számot tartó releváns témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Godefroy de Blonay továbbra is vitákat és vitákat generáló téma. A kezdetektől a kortárs világban való fejlődésig a Godefroy de Blonay felkeltette az akadémikusok, a szakértők, a rajongók és a kíváncsiak figyelmét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Godefroy de Blonay-hez kapcsolódó összes szempontot, és átfogó és részletes áttekintést nyújtunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak fontosságát és relevanciáját a mai világban.

Godefroy de Blonay
Született1869. július 25.[1][2]
Füllinsdorf
Elhunyt1937. február 14. (67 évesen)[1][2]
Biskra[3]
Állampolgárságasvájci
SzüleiGustave de Blonay
Foglalkozása
  • indológus
  • történész
  • nyelvész
Tisztsége
  • elnök (1912–1915, Swiss Olympic)
  • ügyvezető elnök (1916–1919, NOB)
  • elnök (1921–1937, Société d'histoire de la Suisse romande)
A Wikimédia Commons tartalmaz Godefroy de Blonay témájú médiaállományokat.

Godefroy Jean Henri Louis de Blonay báró (Füllinsdorf, Basel-Landschaft kanton, 1869. július 25. – Biskra, Algéria, 1937. február 14.) svájci arisztokrata volt. 1899-ben lett tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, ezzel elsőként képviselhette hazáját a szervezetben, és 38 évig, 1937-ben bekövetkező haláláig tagja is maradt annak.

1901-ben feleségül vette az arisztokrata családból származó Elisabeth Sophie de Salis-t, később négy gyermekük született.

1912-ben egyike volt a Svájci Olimpiai Szövetség alapítóinak, és három éven keresztül első elnökeként szolgált.

De Blonay sokáig Pierre de Coubertin elnök legfőbb bizalmasa volt, Coubertin 1916-os francia seregbe való bevonulásakor de Blonay vette át a helyét ügyvezető elnökként. Kicsivel korábban Coubertin majdnem pénzügyi csőd közelébe került, ezért rövid időre a háttérbe vonult, ekkor de Blonay-t nevezték ki a végrehajtó bizottság vezetőjévé, az elnök helyett. Úgy tűnhetett, hogy a bizottság kezében lévő túlzott hatalom zavarja Coubertin-t, ezért történhetett meg az, hogy 1925-ben meglepetésre nem de Blonay-t választották meg a NOB harmadik elnökévé, hanem a belga Henri de Baillet-Latour-t.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Források