1504 az irodalomban

A történelem során a 1504 az irodalomban nagy érdeklődés és vita téma volt. Megalakulása óta a 1504 az irodalomban felkeltette az akadémikusok, tudósok, művészek és általában a kíváncsiak figyelmét. Hatása a társadalomra és az emberek mindennapi életére tagadhatatlan, állandó vitákat és elmélkedéseket generál. Ebben a cikkben a 1504 az irodalomban-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak különböző területekre gyakorolt ​​hatását és időbeli alakulását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a 1504 az irodalomban mennyire releváns ma, és hogyan fogja lenyomni a bélyegét a jövőben.

Az 1504. év az irodalomban.

Új művek

  • Jacopo Sannazaro nápolyi humanista idillikus pásztorregénye, az Arcadia, a későbbi pásztorregények mintaképe, (az 1480-as években keletkezett).
  • Stephen Hawes angol szerző költeménye: The Example of virtue (Az erény példája); megjelenési éve bizonytalan
  • Jean Lemaire de Belges belga (vallon) költő: La courrone Margaritique; a II. Filibert savoyai herceg halálára írt poéma, csak évtizedekkel később jelent meg.

Születések

  • május 29. – Verancsics Antal (Antun Vrančić) római katolikus főpap, diplomata, történetíró, irodalmi tevékenysége is jelentős († 1573)
  • július 18. – Heinrich Bullinger svájci reformátor, Ulrich Zwingli követője († 1575)
  • 1504 körül – Sylvester János humanista tudós, a magyar nyelvtan első ismert rendszerezője, aki elkészítette az első teljes magyar Újszövetség-fordítást († 1551 után)
  • 1504 – Nicholas Udall angol drámaíró, az egyik legkorábbi szabályos szerkezetű, ötfelvonásos angol vígjáték, a Ralph Roister Doister (Handabanda Bandi) szerzője[1] († 1556)

Halálozások

Jegyzetek

  1. ↑ Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: „Az angol irodalom története” Gondolat, Budapest, 1972 (78. o.)