1559 az irodalomban
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a 1559 az irodalomban témáját, elemezve annak eredetét, a kortárs társadalomra gyakorolt hatását, valamint a jelenséggel kapcsolatos különféle szempontokat. A 1559 az irodalomban megjelenésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig döntő szerepet játszott életünk különböző területein, vitákat, vitákat és elmélkedéseket generálva különböző területeken. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk a 1559 az irodalomban-hez kapcsolódó okokat, következményeket és lehetséges megoldásokat, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsunk ebben a mindenki számára releváns témában.
Az 1559. év az irodalomban.
Új művek
- Jacques Amyot francia író munkái:
- Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című híres művének fordítása (Vies parallèles des hommes illustres). Ugyanezt javítva 1565-ben is kiadták.
- Longosz görög szerző fő művének fordítása: Daphnis et Chloé (Daphnisz és Chloé).
- Spanyolországban megjelenik az első pásztorregény, Jorge de Montemayor spanyol nyelvű portugál szerző Dianája.[1]
- Navarrai Margit királyné novelláinak tíz évvel halála után kiadott gyűjteménye: Heptaméron. A Dekameron mintájára íródott, de csak 72 novella készült el. Ezek nagy részét egy évvel korábban L’histoire des Amants fortunés címen már kiadták (névtelenül).
Születések
- 1559. körül – George Chapman angol költő, drámaíró, műfordító († 1634)
Halálozások
- szeptember 7. – Robert Estienne klasszikus műveket kiadó francia nyomdász (* 1503)
- 1559 – Andrija Čubranović raguzai horvát nyelvű költő (születési dátuma nem ismert)
Jegyzetek
- ↑ Régebben úgy tudták, hogy 1542-ben jelent meg. Lásd:Szerb Antal. A világirodalom története. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 319. o. (1962)