A mai világban a 15. század rendkívül fontos és releváns témává vált. Számos szempont kapcsolódik a 15. század-hez, a társadalomra gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásig. Éppen ezért elengedhetetlen a 15. század körüli összes szempont részletes elemzése, hogy megértsük valódi terjedelmét és fontosságát. Ebben a cikkben különböző megközelítéseket fogunk megvizsgálni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy tágabb és teljesebb perspektívát kapjunk a 15. század-ről, és foglalkozzunk a különböző területeken gyakorolt következményeivel és a mai világ fejlődésében betöltött szerepével.
1414–1418: A konstanzi zsinat – melyen végig Zsigmond császár elnököl – véget vet az egyházszakadásnak. A pápaság megtépázott tekintéllyel kerül ki a válságból, a zsinati mozgalommal pedig még meg kell birkóznia.
1415: A portugálok elfoglalják a marokkói Ceutát és megvetik a lábukat az afrikai parton. Tengerész HenrikSagresben navigációs iskolát alapít, amelyben az akkori Európa legjobb hajósai nevelkednek. A következő években megkezdődik a portugálok lassú előrenyomulása a nyugat-afrikai partok mentén.
1459: a törökök elfoglalják Szendrőt, a szerb királyok egykori székhelyét. Szerbia függetlensége véget ér, ezután az ország a 19. század elejéig az Oszmán Birodalomhoz tartozik.
1463: A török elfoglalja egész Boszniát, mire Mátyás Péterváradon szövetséget köt Velencével. Beveszi Jajca várát és Bosznia nagy részét visszafoglalja a töröktől.
1467: Mátyás király adóreformjáról tájékoztató, töredékesen fennmaradt törvénykönyv eltörli a kamara hasznát és a harmincadvámot, helyettük bevezeti a királyi kincstár adóját(tributum fisci regalis), illetve a koronavámot(vectigal corone). Magyarország több részén lázadás tör ki Mátyás adóreformja ellen.