Ebben a cikkben a Nürnbergi Krónika kérdésével foglalkozunk, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált. A Nürnbergi Krónika olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki mind a tudományos közösségben, mind általában a társadalomban, különféle területekre gyakorolt hatása miatt. A Nürnbergi Krónika eredetétől jelenlegi fejlődéséig számos vizsgálat és vita tárgya volt, amelyek célja a környezetünkre gyakorolt hatásának megértése. Ebben a cikkben a Nürnbergi Krónika-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és a téma lehetséges jövőbeli perspektíváit.
Nürnbergi Krónika (Világkrónika) | |
![]() | |
Részlet a könyvből | |
Szerző | Hartmann Schedel |
Eredeti cím | Liber Chronicarum |
Ország | Németország |
Nyelv | latin, német |
Téma | világtörténelem |
Műfaj | krónika |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | 1493 |
Illusztrátor | Michael Wolgemut és Wilhelm Pleydenwurff |
Oldalak száma | 336 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nürnbergi Krónika témájú médiaállományokat. | |
A Nürnbergi Krónika, vagy Schedel-krónika (Liber Chronicarum), „Világkrónika”: a korai könyvnyomdászat egyik leghíresebb, legpompásabb műve.
A könyv szerzője Hartmann Schedel (1440–1514) német orvos, polihisztor és történetíró. Anton Koberger (Dürer keresztapja) nyomdájában készült 1493-ban, a kor legjelesebb művészeinek rajzai után készült fametszetekkel.
A könyv 1800 példányban jelent meg és 1809 fametszetet – köztük vélhetően a fiatal Albrecht Dürer keze alól kikerülteket is – tartalmaz. Michael Wolgemut (1434–1519) (Dürer mestere) és Wilhelm Pleydenwurff (1462–1494) voltak a fametszetek készítői. A latin nyelvű krónikából Magyarországon 23-at, míg a német változatból 22-t őriznek. Ez utóbbiból Kalocsán három (ezen belül két régi színezésű) példányt tartanak nyilván.[1]