Napjainkban a (IX.) Erik svéd király olyan téma, amely mind személyes, mind szakmai téren nagy aktualitást kapott. A (IX.) Erik svéd király megjelenése óta jelentős hatást gyakorolt a társadalomra, vitákat, elmélkedéseket és cselekvéseket generált, amelyek célja, hogy megértsék és kezeljék következményeit. Akár lokálisan, akár globálisan, a (IX.) Erik svéd király minden korosztálytól, kontextustól és szakmától függetlenül felkeltette az egyének figyelmét, és a kortárs élet központi elemeként kiemelkedik. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mélyebben elmélyüljünk a (IX.) Erik svéd király elemzésében, feltárva annak többféle dimenzióját és következményeit, hogy jobban megértsük hatókörét és relevanciáját a mai világban.
(IX.) Erik | |
Svédország királya | |
Uralkodási ideje | |
1087 – 1088 | |
Elődje | Svend |
Utódja | I. Inge |
Életrajzi adatok | |
Elhunyt | 1088 |
Édesapja | Svend |
Gyermekei | I. Sverker svéd király |
(IX.)[1] Erik Svensson vagy Erik, a jó arató (svédül: Erik Årsäll), († 1088) Snorri Sturlusonnál jelenik meg, mint svéd király, azonban kérdéses, hogy az uralkodó valóban létezett-e. Valószínűleg ő volt Svédország utolsó pogány királya.
Birger Nerman szerint Erik Áldozó Sven fia volt, akit a svéd trónon követett (1087–1088). Erik királyi mellékneve onnan származhat, hogy uralkodásának évében jó volt a termés Svédországban.
Előző uralkodó: Svend |
Következő uralkodó: I. Inge |