Znaimi csata
A mai világban a Znaimi csata olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a munkahelyi fontossága, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Znaimi csata sokak figyelmét felkeltette, és heves vitákat váltott ki különböző körökben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Znaimi csata különböző aspektusait, elemezve annak múltban, jelenben és jövőbeni hatását. Az eredetétől a lehetséges hosszú távú következményeiig elmélyülünk a Znaimi csata világában, hogy jobban megértsük hatókörét és jelentését.
| Znaimi csata | |||
 | |||
| Konfliktus | ötödik koalíciós háború | ||
| Időpont | 1809. július 10. - július 11. | ||
| Helyszín | Znaim (ma: Znojmo), Csehország | ||
| Eredmény | döntetlen | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| Térkép | |||
 | |||
 é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 16° 02′ 56″48.855600°N 16.048900°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 16° 02′ 56″48.855600°N 16.048900°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Znaimi csata témájú médiaállományokat. | |||
| Ötödik koalíciós háború (1809) |
|---|
 |
A znaimi csata Károly főherceg és Napóleon császár csapatai között zajlott le 1809. július 12-én. A csatát követő a znaimi fegyverszünet megszüntette az Ausztria és Franciaország közötti ellenségeskedést az ötödik koalíció háborúiban.
Előzményei
A vesztett wagrami csata után Károly főherceg visszavonult észak felé Csehországba, abban a reményben, hogy erőit át tudja csoportosítani. A francia hadsereg is jelentős veszteségeket szenvedett a csatában, nem tudtak azonnal támadni. De mégis két nappal a csata után a francia császár északra rendelte erőit, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljon az osztrák hadsereggel.
A csata lefolyása
1809. július 10-én a franciák végül felzárkóztak az osztrákokhoz Znaimnál (jelenleg Znojmo, Csehország). Az osztrákok tűzszünetet javasoltak, Károly főherceg átment tárgyalni Napóleon császárral. Ugyanakkor Marmont marsall megtagadta a tűzszünet betartását, és a francia XI. hadsereg mintegy 10 000 emberét csatába küldte. Mivel az osztrákok Marmont seregét létszámban nagymértékben felülmúlták, Masséna tábornoknak nem volt más választása, mint hogy támogassa Marmont-t.
Július 11-én Masséna hadosztálya csatlakozott Marmont-hoz a csatában, de az osztrákok is megerősítették helyzetüket Znaimnál. Két napon át tartó hiábavaló harc után mind a két fél hasonlóan súlyos veszteségeket szenvedett el, de egyikük sem tett szert semmilyen előnyre. A fegyverszünet híre végül megérkezett Napóleonhoz, aki utasította Marmont-t a harc beszüntetésére.
Következményei
Az ötödik koalíciós háborúnak ez volt az utolsó csatája Ausztria és Franciaország között. A békefeltételekben nem született megállapodás. A békeszerződést Schönbrunnban írták alá, 1809. október 14-én, ezzel ez a háború lezárult.
Források
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Armistice of Znaim című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
