Kolberg ostroma (1807)

A mai világban a Kolberg ostroma (1807)-nek sikerült sok ember figyelmét felkelteni a társadalom különböző területein. Hatása jelentősen elterjedt, érdeklődést és vitát váltott ki. Különböző nézőpontok és vélemények révén a Kolberg ostroma (1807) ma is aktuális témává vált. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a politikai és társadalmi kérdésekben való részvételéig a Kolberg ostroma (1807) kiemelkedő jelentőségű témaként tudott kiemelkedni. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kolberg ostroma (1807) különböző dimenzióit és a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Kolberg ostroma
Kolberg címere
Kolberg címere
KonfliktusNapóleoni háborúk
Időpont1807. március - július 2.
HelyszínKolberg (ma: Kołobrzeg, Lengyelország)
Eredményporosz ellenállás a tilsiti békéig
Szemben álló felek
Franciaország
Lengyel Légió
lengyelországi felkelők
Itáliai Királyság
Napóleoni Hollandia
Szászország
Württemberg
Nassaui Hercegség		Porosz Királyság
Nagy-Britannia
Svédország
Parancsnokok
?Ferdinand von Schill, August Neidhardt von Gneisenau, Ludwig Moritz von Lucadou
Szemben álló erők
??
Veszteségek
??
Térkép
é. sz. 54° 10′ 39″, k. h. 15° 34′ 36″54.177500°N 15.576667°EKoordináták: é. sz. 54° 10′ 39″, k. h. 15° 34′ 36″54.177500°N 15.576667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolberg ostroma témájú médiaállományokat.
Negyedik koalíciós háború (1806–1807)
Sablon:Negyedik koalíciós háború

Kolberg ostroma 1807 márciusától július 2-ig zajlott a pomerániái Kolbergben (Porosz Királyság, ma Kołobrzeg, Lengyelország), a napóleoni háborúk idején.

Az ostrom

Miután Poroszország 1806 végén elvesztette a jéna–auerstadti csatát, a francia csapatok északra vonultak Pomeránia felé. A megerődített Stettin harc nélkül megadta magát, és a francia erők által „okkupált tartománnyá” vált.[1]

Csak a megerődített Kolberg állt ellen, a francia 1807 márciusától vették ostrom alá a Ferdinand von Schill által védett várost. A védelemben Kolberg polgárai is tevékenyen részt vettek Joachim Nettelbeckkel az élen.[2] Napóleon francia seregének oldalán a lengyelek légiók, illetve a porosz uralom ellen fellázadt lengyel felkelők álltak, azonkívül itáliai, holland és német csapatok harcoltak a poroszok ellen. Utóbbiak tekintetében Nassau, Württemberg és három szász hercegség (Sachsen-Gotha-Altenburg, Meiningen-Hildburghausen, Coburg-Saalfeld) katonái vették részt a harcokban.

A poroszokat az angol–svéd flotta támogatta, amely azonban közvetlenül nem tudott beavatkozni a harcokba, csak az ostromlókat zavarhatta.

Április végén az erődítmény élén Ludwig Moritz von Lucadou helyébe August Neidhardt von Gneisenau lépett. Újabb csapatok érkeztek a város védelmére Kolberg kikötőjén át a svédek és angolok segítségével, amelyet sikeresen védelmeztek. Az ostrom a franciák számára nem vezetett eredményre, és csak akkor oldották fel az ostromzárat, amikor július 2-án a tilsiti béke híre eljutott ide. Ezt követően Kolberg Poroszország része maradhatott.

A németek által a második világháború idején készített Kolberg című propagandafilm ezen az eseményen alapul.

Képek

  • Ferdinand von Schill
    Ferdinand von Schill
  • Joachim Nettelbeck
    Joachim Nettelbeck
  • August von Gneisenau
    August von Gneisenau
  • A kolbergi körzet
    A kolbergi körzet
  • A kolbergi világítótorony
    A kolbergi világítótorony
  • A csata emlékműve
    A csata emlékműve

Jegyzetek

  1. ↑ Okkupáció: más állam területének katonai megszállása hódító szándékkal; ún. uratlan birtok elfoglalása; elfoglaltság, foglalkozás .
  2. ↑ Joachim Nettelbeck tengerész (1738–1824), Kolberg vezetője 1807-ben.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Siege of Kolberg (1807) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!