Mainz ostroma (1793)
Megjelenés
áthelyezés az oldalsávba
elrejtés
Mainz ostroma (1793) |
Első koalíciós háború |
|
Dátum | 1793. április 14. – július 23. |
Helyszín | Mainz, napjainkban: Németország |
Eredmény | koalíciós győzelem |
Harcoló felek |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra. |
|
Parancsnokok |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra. |
|
Haderők |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra. |
23 000 katona, 184 ágyú | 36 000 katona, később 44 000 katona 207 ágyú |
|
Veszteségek |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra. |
4000 halott vagy sebesült | 3000 halott vagy sebesült |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Mainz ostroma témájú médiaállományokat. |
Mainz ostroma 1793. április 14. – július 23. között zajlott le, Poroszország, Ausztria és más német államok serege fogta ostrom alá és ejtette fogságba Mainznál a francia forradalmi erőket. A szövetségesek, különösen a poroszok, először megpróbálkoztak a tárgyalásokkal, de ez nem vezetett eredményre, így a város ágyúzása június 17-én éjszaka elkezdődött.
A város ostroma sokkolta a polgárokat. A települést a francia háborús tanács irányította április 2. óta. A városi közigazgatást kitelepítették július 13-án, ez növelte a makacsságot a megmaradt lakosságban. Mivel felmentő sereg nem érkezett, a háborús tanács kénytelen volt megkezdeni a tárgyalásokat a szövetséges erőkkel július 17-én, a többi katona július 23-án kapitulált.
Csaknem 19 000 fős francia sereg adta meg magát az ostrom végén, de engedélyt kaptak, hogy visszatérjenek Franciaországba, ha megígérték, hogy a szövetségesek elleni küzdelemben nem vesznek részt egy évig. Következésképpen őket használták a francia royalisták ellen Vendée-ban, Franciaországban. A várost elhagyva a „La Marseillaise”-t énekelték, „Chant de guerre de l’Armée du Rhin”-t.
A Mainzi Köztársaság az első demokratikus állam volt (amit utóbb meg is szüntettek) német földön. Mainz porosz parancsnokot kapott a város irányítására. A ágyúzások pusztító nyomokat hagytak a városképben: számos polgári épületet és főúri palotát ért kár: a Favorite kastélyt, a Provost katedrálist, a Liebfrauen- és a Jézus Társasága templom megsemmisült, valamint a Szent Kereszt, a Szent Jakab bencés apátság, a Citadella. A székesegyház is erősen megsérült.
Az ostrommal kapcsolatos személyek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Siege of Mainz (1793) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Smith, D. The Greenhill Napoleonic Wars Data Book. Greenhill Books, 1998.
- Johann Wolfgang von Goethe: Die Belagerung von Mainz. (de)
- Raymond Schmittlein: Un Recit de Guerre de Goethe le Siege de Mayence II. Editions Art et Science. Mayence. 1951. (fr)
- Arthur Chuquet: The Wars of the Revolution: The Siege of Mainz and the French Occupation of the Rhineland 1792-93
|
Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
|