A mai világban a Hessen még mindig nagyon fontos és vita tárgya. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a mindennapi életben betöltött fontossága miatt, a Hessen továbbra is minden korosztály és hátterű ember érdeklődési körébe tartozik. A Hessen eredetétől napjaink fejlődéséig számos tanulmány, elemzés és megbeszélés tárgya volt, amelyek célja, hogy jobban megértsék hatókörét és jelentését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hessen különböző aspektusait, és megvizsgáljuk a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát.
Hessen | |||
| |||
Fővárosa | Wiesbaden | ||
é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 8° 15′ 00″50.083333°N 8.250000°EKoordináták: é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 8° 15′ 00″50.083333°N 8.250000°E | |||
Legnagyobb város | Frankfurt am Main | ||
Államforma | szabad állam | ||
Vezetők | |||
Miniszterelnök | Boris Rhein (CDU) | ||
Hatalmon lévő párt | CDU-Zöldek koalició | ||
Hivatalos nyelv | német | ||
Beszélt nyelvek | német | ||
Tagság | Lista IT Planning Council | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 6 420 729 fő (2023. dec. 31.) | ||
Becsült | 6 093 000 fő fő (2004.) | ||
Népsűrűség | 288 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21 114 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | euró | ||
Nemzetközi gépkocsijel | D | ||
Internet TLD | .de | ||
Villamos hálózat | 230 V 50 Hz | ||
Közlekedés iránya | jobboldali | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hessen témájú médiaállományokat. |
Hessen német tartomány mai formájában 1946-ban jött létre. Fővárosa Wiesbaden.
A „Hessen” név a germán Chatten törzs nevéből alakult ki.
Északon Alsó-Szászországgal, északkeleten Türingiával, délkeleten Bajorországgal, délen Baden-Württemberggel, délnyugaton Rajna-vidék-Pfalzcal, északnyugaton pedig Észak-Rajna–Vesztfáliával szomszédos.
Délen a Felső-Rajna-árok lapos vidéke található, melynek északi része a Wetterau termékeny síksága. Északon a Nyugat-hesseni-medence fekszik. A tartomány többi részét középhegységek borítják.
Hegyei a Kaufungerwald, a Kellerwald, a Knüll, a Rhön, a Rothaar, a Vogelsberg (mind a Hesseni-hegyvidék részei), a Spessart (a Sváb–Frank-lépcsővidék része), a Taunus és a Westerwald (mind a Rajnai-palahegység részei), valamint az Odenwald (a Felső-Rajna-árok peremhegységeinek része). Legmagasabb pontja a Wasserkuppe (950 m) a Rhönben.
Főbb folyói az Eder, a Fulda, a Lahn, a Majna, a Rajna (délnyugati határfolyó) és a Werra.
A mai hesseni állam a Hessen-Kassel, Hessen-Darmstadt, Hessen-Rotenburg és Hessen-Homburg nevű hercegségek, valamint a Frankfurt am Main szabad város, a Waldeck és Nassau hercegségek területeiből alakult ki.
A hesseni alkotmány 1946. december 1-jén lépett életbe. Hessen volt az első német tartomány, amely a második világháború után új alkotmányt fogadott el.
A tartomány közigazgatási területét az amerikai katonai kormányzat 2. proklamációjával Groß-Hessen (Nagy-Hessen) néven 1945. szeptember 19-én állították helyre. A tartomány neve az alkotmány életbelépésével Hessen lett.
Az összes állami hivatal székhelye Wiesbadenben van, melyek a következők:
A parlament olyan törvényeket is hozhat, amelyek a hesseni alkotmányt is megváltoztathatják, ugyanakkor a német szövetségi alkotmány az alapvető emberi jogok területén továbbra is magasabb rangú. Így például a hesseni alkotmány megengedi a halálbüntetést, a német szövetségi viszont tiltja. Ennek eredőjeként Hessenben sincs halálbüntetés. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekről teljesen a tartományi parlament dönt, például az állami oktatáspolitika vagy belügyi kérdések. Minden tartománynak saját költségvetése van.
Az aktuális miniszterelnök 2010 óta Volker Bouffier (CDU). A Parlamentben a képviselői helyek száma 110. A korábban hagyományosan SPD többségű tartományban a 2003. február 2-i választásokon sikerült a CDU-nak abszolút többséget szereznie (56 képviselői hely), a 2008. január 27-i tartományi parlamenti választásokon azonban nem sikerült ezt az eredményt megtartaniuk. A két nagy párt (CDU és SPD) egyaránt 42-42 képviselői helyet szerzett, és egyik sem tudott megfelelő koalíciós partnerrel kormányt alakítani. Politikai patthelyzet alakult ki, ezért 2009. január 18-án rendkívüli választást tartottak Hessenben. Ezt követően megalakult az első Bouffier-kormány. A 2013-as választásokon ismét a CDU nyert, de nem szerzett többséget, így alakult meg 2014-ben Németország első olyan kormánya, ahol a CDU koalíciós partnere a Zöldek.
Hessen tartomány 21 járásból és 5 önálló városból áll.
Önálló nagyvárosok:
|
Város | Lakosság (fő) | Terület (km²) |
---|---|---|
Frankfurt am Main | 660 000 | 248,31 |
Wiesbaden | 287 000 | 204,10 |
Kassel | 194 000 | 106,79 |
Darmstadt | 140 000 | 122,23 |
Offenbach am Main | 119 000 | 44,90 |
Hanau | 88 000 | 76,49 |
Marburg | 78 000 | 124,50 |
Gießen | 73 000 | 72,56 |
Fulda | 64 000 | 104,04 |
Rüsselsheim | 59 000 | 58,30 |
Wetzlar | 52 000 | 75,67 |
Bad Homburg vor der Höhe | 52 000 | 51,17 |
A Rajna–Majna régió gazdasági szempontból a tartomány legfontosabb régiója, melyhez a következő nagyobb városok tartoznak: Frankfurt am Main, Wiesbaden, Darmstadt, Offenbach am Main, Hanau, Rüsselsheim és Bad Homburg vor der Höhe. Hessen lakosságának több mint a fele is ezen a területen él. Itt például kémiai, gépészet- és autógyártó, pezsgőgyártó és, főleg Frankfurt és Wiesbadenben, szolgáltatási ipar mint nemzetközi bankok és biztosítási cégek, valamint Európa egyik legnagyobb tőzsdéje, a frankfurti tőzsde, található.
Észak-Hessenben Baunatalban egy Volkswagen-gyár, Wetzlarban a Leicaművek és Buderus, Kasselben pedig egy Transrapid-gyár települt le.
Hessen területének kb. 1/3 része mezőgazdaságilag van hasznosítva.
Cég | Alkalmazottak száma (2003, fő) |
---|---|
Deutsche Lufthansa AG | 34 500 |
Deutsche Bahn AG | 25 000 |
Deutsche Post AG | 24 700 |
REWE-Zentral AG | 23 500 |
Adam Opel AG | 20 000 |
Deutsche Telekom AG | 19 000 |
Allianz Group | 17 400 |
Siemens AG | 16 300 |
Fraport AG | 15 900 |
Volkswagen | 15 300 |