Zerkovitz Béla

Ebben a cikkben a Zerkovitz Béla lenyűgöző történetét tárjuk fel, amely téma minden korosztálytól és hátterű ember érdeklődését felkeltette. A Zerkovitz Béla eredetétől mai relevanciájáig kulcsszerepet játszott a társadalomban és a kultúrában. Az évek során vitákat váltott ki, szenvedélyeket gerjesztett és többféleképpen fejlődött. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt ​​hatását és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Zerkovitz Béla-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a szakértői véleményektől a jelen jelenség által érintettek személyes tapasztalataiig. Végső soron ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító látásmódot kínáljon a Zerkovitz Béla-ről, felkérve az olvasót, hogy gondolkodjon el, kérdőjelezze meg és értékelje összetettségét.

Zerkovitz Béla
Életrajzi adatok
Született1881. július 11.[1][2]
Szeged[3]
Elhunyt1948. október 24. (67 évesen)[4]
SírhelyFiumei úti sírkert
Pályafutás
Műfajoksanzon, operett
Tevékenység
IPI-névazonosító00033600326
A Wikimédia Commons tartalmaz Zerkovitz Béla témájú médiaállományokat.

Zerkovitz Béla (Szeged, 1881. július 11.[6] – Budapest, Józsefváros, 1948. október 24.)[7] műépítész, zeneszerző, színigazgató, népszerű sanzon- és operettszerző, a századforduló utáni magyar kuplé- és sanzonszerzők egyik legjelentősebb alakja.

Tanulj meg fiacskám komédiázni!

Tanulj meg kacagni, sírni, ha kell!
Tanulj a rosszhoz is jó képet vágni!
Magaddal törődj csak, más senkivel!
Ne higgy a barátnak, hű szeretőnek!
Ne higgy az eskünek! Ne higgy soha!
Tanulj meg fiacskám komédiázni,

Mert minden, minden csak komédia!
– Részlet Zerkovitz Béla Tanulj meg fiacskám komédiázni c. dalából

Élete

Az óbudai születésű izraelita vallású kereskedő Zerkovitz Jónás (Jonathan Zerkowitz) (1840–1920) és szintén óbudai születésű Princz Janka (Johanna) (1839–1927) fia. Édesanyja Goldmark Károlytól tanult énekelni, és egy bentlakásos iskola tanárnőjeként és igazgatójaként dolgozott, emellett 8 gyermeket szült. Édesapja fiatalon egy időre Szegedre költözött, majd onnan vissza Budapest V. kerületébe. Legkisebb gyermekük, Béla Szegeden született, de a Műegyetemet már Budapesten végezte, ahol építészmérnöki oklevelet szerzett. Miközben a MÁV alkalmazottjaként is dolgozott, a pesti utca divatos énekmestere lett.

Műegyetemi tanulmányai alatt írta meg első dalát, egy társas összejövetelen egy barátja énekelte el az „Integrál Böske” című számát. Néhány nappal később Baumann Károlyt, az Fővárosi Orfeum népszerű énekesét is felkereste, aki elkérte a számot tőle, hogy műsorába illessze. A dal sikert aratott, így kezdődött Zerkovitz pályafutása, ami alatt több mint 1000, a nevéhez fűződő sláger született. A színházak egyfelvonásos darabjaiba írt betétszámokat, valamint írt operetteket is, ezeket mind hazai, mind külföldi színpadokon játszották.

Sírja a Fiumei úti sírkertben (24/1-1-68).

Dalait a legkisebb kocsmákban is énekelték, fütyülték. Népszerű dalai miatt sokan irigykedtek rá, elfeledkezve arról a tényről, hogy megjelenéséig Budán szinte kizárólag osztrák sramlizenét játszottak a kocsmákban is. Ő volt a magyar kuplé megteremtője. Magyarosította az orfeumi dalokat, a zenés színpadok műsorát. Ő maga is rendelkezett zenei ismeretekkel; tanulmányait Mészáros Imrénél, az Operaház akkori igazgatójánál végezte.

Rajongott a színházért. 1925-ben a Városi Színház (ma Erkel Színház) igazgatója, majd évekig a Royal Orfeum művészeti igazgatója (a mai Madách Színház helyén) volt.

Barátai közé nemcsak magyar, hanem híres külföldi személyek is tartoztak, mint Grock vagy Josephine Baker. Zenei teljesítményét elismerte szinte az egész világ, Giacomo Puccinival sokszor nyaralt együtt.

A dalait a magyar kor legnagyobb alakjai is énekelték: Bilicsi Tivadar, Ajtay Andor, Petress Zsuzsa, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Vámosi János stb.)

Atyai baráti kapcsolatban állt az MTK alapító magyar dzsentri Szekrényessy Kálmánnal, kinek Háczky Laurával való reménytelen szerelmét énekelte meg a "Füredi Anna-bálon" kezdetű nótában.[8]

Vidám, kedves egyszerű ember volt. Búcsúzóul, halála előtt még egy dallal megörvendeztette az utókort, mely a „Lehoznám néked a csillagot is az égről” című dala volt (1945).

Halálát agyvérzés okozta. A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik (24/1-1-68).[9]

Főbb művei

Operett

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 74, ugyanitt nyolc társasági fotón is látható.[Mj. 1]

  • Aranyeső (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Béldi Izor, versek: Mérei Adolf. Bem. 1913. febr. 21. Népopera.
  • Aranymadár (operett 3 felv) Szövegkönyv: Harmath Imre
  • Árvácska (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Bús Fekete László, versek: Kulinyi Ernő, Bem. 1924. júl. 1. a Budai Színkör; és 1924. szept. 13., Király Színház
  • A hattyúlovag (operett 3 felvonásban)(1923 körül) Szövegkönyv: Konti Imre
  • A huszonnyolcas
  • A legkisebbik Horváth leány (1927) (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Szilágyi László, Bem. 1927. máj. 21., Király Színház
  • A nóta vége (operett 3 felvonásban) (1925 körül) Szövegkönyv Fekete Bús László, versek Kulinyi Ernő
  • A szélhámos király
  • Balról a harmadik (operett) (Szövegkönyv: Szilágyi László)
  • Békebeli komédiák
  • Csak egyszer élünk
  • Csókos asszony (1926) (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Szilágyi László, Bem. 1926. febr. 27., Városi Színház.[10]
  • Csuda Mihály szerencséje (énekes bohózat 3 felv.) Szövegkönyv: Bús Fekete; versek: Kulinyi Ernő, Bem. 1926. máj. 22., Magyar Színház
  • „Das Finanzgenie, (operett) Bem. 1915. okt. 29. Bécs, Apolló Theater
  • Doktor úr (Zenés bohózat, 1945) Író: Molnár Ferenc azonos című darabja alapján színpadra alkalmazta Böhm György. Szövegkönyv: Kellér Dezső.
  • Eltörött a hegedűm (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Szilágyi László, Bem. 1928. nov. 3., Király Színház [11]
  • Gyerünk csak! (látványos nagy revű) szöv. Béldi Izor, társzeneszerző: Barna Izsó, Bem. 1913. máj. 24. Népopera
  • Hulló falevél Szövegkönyv: Anday, Kellér Dezső, Szilágyi László
  • Katonadolog (operett 3 felv.) Szöv. Béldi Izor Bem. 1913. okt. 25. Népopera
  • Melizina
  • Muzsikus Ferkó (1926) (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Szilágyi László, Bem. 1926. jún. 18., Budai Színkör
  • Postás Katica ( operett 3 felv.) Szövegkönyv: Bús Fekete, versek: Kulinyi Ernő, Bem. 1925. jún. 24., Budai Színkör
  • Százszorszép (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Faragó Jenő, Bem, 1919. nov. 28. ,Városi Színház
  • Zsiványkirály (operett/zenés amerikai játék 3 felvonásban) Szöveg Harmath Imre (1927. körül)

Sanzonok, kuplék, operett slágerek

  • A doktor úr (a „Honi bú és Honi baj” pikáns változata)
  • A finom nő
  • A léha nótája (saját szöveggel)
  • A semmeringi kvartett
  • A szalmaözvegy
  • Add ide, add ide
  • Adjon kölcsön tíz pengőt (saját szöveggel)
  • Akiknek a szívük fáj… – alcím: Sorrentói levél (saját szöveggel)
  • Asszonykám, adj egy kis kimenőt (saját szöveggel)
  • Asszonykám, adj egy kis pihenőt (az „Asszonykám adj egy kis kimenőt” paródiája, Weiner István szövegével)
  • Az egyiknek sikerül
  • Éjjel az omnibusz tetején
  • Gyere te nímand…
  • Hulló falevél
  • Kár itt minden dumáért
  • Látta-e már Budapestet éjjel
  • Lehoznám néked a csillagokat
  • Manuela
  • Mondják meg a legkisebbik Horváth lánynak
  • Most amikor minden virág nyílik
  • Mi muzsikus lelkek
  • Tanulj meg fiacskám komédiázni
  • Te szőke gyerek
  • Van a Bajza utca sarkán

Filmzenék

  • Iza néni (1933)
  • A papucshős (1938)

Családja

Fia, Ifj. Zerkovitz Béla az önhordó szerkezetű farmotoros Ikarus autóbuszok tervezője.[12]

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Discogs (angol nyelven). Discogs . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  4. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  5. ↑ Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  6. ↑ Születése bejegyezve a születettek szegedi anyakönvébe
  7. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VIII. ker. állami halotti akv. 2075/1948. folyószáma alatt.
  8. ↑ Szekrényessy Attila: Az első magyar úszó élete, (8. fejezet 199-233. oldal) Budapest, 2020 ISBN 978-615-00-6223-5)
  9. ↑ Zerkovitz Béla sírja Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  10. ↑ A legtöbbször játszott darabja. A Színházi adattárban 43 bemutatót rögzítettek.
  11. ↑ Eltörött a hegedűm, operett 3 felvonásban II. füzet, ének-zongora, antikvár. Archiválva 2017. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben lira.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)
  12. ↑ Pór Attila: A kismotortól az Ikarusig. Nők Lapja, LXXII. évf. 34. sz. (2022. szeptember 24.) 55. o. ISSN 0029-0963

Források

Megjegyzések

  1. ↑ 2017. augusztus 9-i lekérdezés.

További információk

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. , Béta Irodalmi Rt.,
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Budapest, 1930. Europa ny.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. , Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete,
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998
  • Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Budapest, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987
  • Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006