Završje Netretićko

Završje Netretićko
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Károlyváros
Község	Netretić
Jogállás	falu
Polgármester	Ivica Gračan
Irányítószám	47271
Körzethívószám	(+385) 047
Népesség
Teljes népesség	53 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	225 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 31′ 53″, k. h. 15° 26′ 13″45.531388888889, 15.43694444444445.531389°N 15.436944°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 53″, k. h. 15° 26′ 13″45.531388888889, 15.43694444444445.531389°N 15.436944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Završje Netretićko témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Završje Netretićko falu Horvátországban Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Netretićhez tartozik.

Károlyvárostól 10 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északkeletre fekszik.

Završje (nevének régebbi formájában Zavrh) Szent Kereszt plébániáját már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában. Radoslav Lopašić károlyvárosi történésznek a 19. században a Kulpa és a Korana vidékéről írt művében áttekintést nyújt a goricai főesperesség területén egykor létezett nemesi községekről. A Dobra folyó vidékén a középkorban található szabad községek között Završjét is megemlíti. A község élén a bíró állt, akit a Dobra vidékén ugyanúgy mint Draganićon régi szóhasználattal zsupánnak neveztek. Ezeknek a szabad nemesi községeknek saját szokásjoguk és törvénykezésük volt, nagyfokú önállósággal rendelkeztek. A 16. századra nagy részük elveszítette korábbi szabadságát és függetlenségét, szabad nemesei pedig jobbágyokká lettek. Ozaly és környéke ekkor már az ország nagy részéhez hasonlóan a Frangepánok és a Zrínyiek uralma alatt állt. A település plébániája arról is nevezetes, hogy itt hosszú ideig fennmaradt a horvát nyelvű misézés, mint ahogy azt az 1686-os egyházlátogatás is megemlíti. A horvát nyelv a latinnal szemben a községi hivatalos okiratokban is sokáig elterjedt volt. A falunak 1857-ben 246, 1910-ben 235 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. A településnek 2011-ben 74 lakosa volt.

• A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt plébániatemploma^[2] a falu feletti dombtetőn áll, látványa messziről uralja a tájat. A templom középkori eredetű, 1334-ben már biztosan állt. Ősi voltát az is igazolja, hogy körülötte temető található. Háromhajós szakrális épület, téglalap alaprajzzal, háromoldalú szentéllyel és a főhomlokzatból kiemelkedő harangtoronnyal. Barokk, neo stílusú és szecessziós berendezése van. Orgonája Heferer műhelyében készült. A középkori templomot 1744-ben barokk stílusban építették át, amikor oldalhajókat építettek hozzá, és a szentély kibővítették. Az 1809-es tűzvész után a nyolcszögletű harangtornyot a maira cserélték.
• A Szent József-kápolna^[3] a plébánia mellett áll, egykor ekörül is temető volt. A kápolna és a plébánia barokk épületkomplexuma a településen kívül, a plébániatemplom alatti dombon áll. A kápolna egyhajós épület, téglalap alakú hajóval, keskenyebb, hosszúkás sokszög záródású szentéllyel, a szentély melletti sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. Az eredeti barokk berendezést nem őrizték meg. A szentélyben egy tiroli eredetű oltár található, mely a 19. és a 20. század fordulóján készült. A kápolna 1709-ben épült, feltehetően egy régebbi templom alapjaira. Az 1745-ös átépítés során harangtornyot is kapott. A kápolnával egy időben épült fel a plébániaház.
• A régi iskolaépület ma faluházként működik. A gyerekek Netertićre járnak iskolába.

• Netretić község hivatalos oldala
• A megye turisztikai egyesületének honlapja^{[halott link]}