Lipa (Generalski Stol)

Ma a Lipa (Generalski Stol)-ről szeretnénk beszélni. Ez egy olyan téma, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki, és amelyről sok szó esett különböző területeken. A Lipa (Generalski Stol) olyan téma, amely sok emberben felkeltette a kíváncsiságot, hiszen manapság nagy jelentősége van. Ebben a cikkben a Lipa (Generalski Stol) különböző aspektusaiba fogunk beleásni, az eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig. Ezenkívül különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk feltárni az üggyel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Kétségtelen, hogy a Lipa (Generalski Stol) egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és ezzel a cikkel reméljük, hogy hasznos és érdekes információkkal szolgálhatunk mindazok számára, akik többet szeretnének megtudni erről a lenyűgöző témáról.

Ez a szócikk a Generelski Stol községbeli Lipáról szól. Hasonló címmel lásd még: Lipa (egyértelműsítő lap).
Lipa
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségGeneralski Stol
Jogállásfalu
PolgármesterIvan Škrtić
Irányítószám47262
Körzethívószám(+385) 047
Népesség
Teljes népesség24 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 24′ 18″, k. h. 15° 23′ 31″45.405000°N 15.392000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 18″, k. h. 15° 23′ 31″45.405000°N 15.392000°E
Térkép

Lipa falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Generalski Stolhoz tartozik.

Fekvése

Károlyvárostól 16 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re északra, a Dobra jobb partján fekszik.

Története

A hagyomány szerint nevét egy óriási hársfáról kapta, mely a falu közepén állt. Itt állt egykor Lipa vára, melyet a 15. század közepén a Cilleiek, majd a Fragepánok uraltak. A falunak 1558-ban húsz adózó családja volt. 1576-ban a többi Dobra vidéki várral együtt tizenkétezer aranyforintért Zrínyi Miklós fiai Miklós és György vásárolták meg. Fejlődését elősegítette, hogy a tengerhez vezető fontos kereskedelmi út mellett feküdt. Különösen jelentős volt az itteni vásár, mely egészen a török korig nagy forgalmat bonyolított le és rendkívül jövedelmező volt. A török először 1408-ban hatolt be erre a területre és egészen Metlikáig pusztított. A támadások nagy változást okoztak a környék falvainak lakosságában. Mivel a támadások során a falvak elpusztultak, lakosságuk pedig fogságba esett vagy elmenekült pótlásukra a Frangepánok más vidékekről népesítették be újra őket. Ők lettek a mai lakosság ősei, vezetékneveik mindmáig megtalálhatók az itt élők körében. A Zrínyiek után a Tepsić, a Herendić, a Mihačević, majd a Lovinčić családok voltak a birtokosai. A helyi plébániát 1790-ben alapították, azelőtt a lešćei plébániához tartozott. A környék falvaiban többen űznek érdekes mesterségeket, azonban ezeket már csak alkalmanként gyakorolják. A Dobra mentén jövedelmező volt egykor a molnármesterség. A közelben Crno Kamanjén és Protulipán működött vízimalom. A kovácsmesterség hagyományát a lipov pesaki Šibenik család ápolja, de fennmaradt a fafaragó és a kőműves mesterség is. Kiváló minőségű munkáik egészen Károlyvárosig, sőt azon túl is eljutottak. A településnek 1857-ben 113, 1910-ben 130 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Vrbovskoi járásához tartozott. 2011-ben 40 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
113 110 122 128 121 130 113 138 130 106 111 88 78 69 47 40

Nevezetességei

  • Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] 1861-ben épült. Egyhajós épület sokszög záródású szentéllyel, homlokzata felett emelkedő harangtoronnyal, melyben három harang található. A középső harangot 2000-ben Krisztus születésének évfordulóján öntötték. A templom bejárata a homlokzat felől van, előtte Jézus és Szűz Mária szobrai láthatók. A főoltár Szent Miklós képe mellett kétoldalt Szent Cirill és Szent Metód szobrai állnak. Két mellékoltára Szent Antal és a Kármelhegyi Szűzanya tiszteletére van szentelve. A Szent Antal oltár Szent Péter és Pál apostolok szobraival amerikai emigránsok ajándéka. A Kármelhegyi Szűzanya oltárát két női szent, Szent Lúcia és Szent Apollónia szobrai díszítik. A mellékoltárok képei 1900-ban készültek. A szentélytől jobbra tágas sekrestye nyílik. A bejárattól balra található a keresztelő medence. A sekrestye felett a kegyúrnak fenntartott kórus áll, melyet még az egykori birtokos Lovinčić családnak építettek. A családnak a faluban kastélya is áll, melyet a múlt század végén kezdtek meg tulajdonosai felújítani.
  • Lipa középkori várának maradványai.
  • A Lovinčić család kastélya[5] egy kúriából és két melléképületből áll kőkerítéssel körülvéve, a déli oldalon kocsifelhajtóval, az északi oldalon pedig egy kis ajtónyílással, amely a plébániatemplom közelében és alatt a folyópartra vezet. Az egykori lipai birtok a Frangepánok birtoka volt, ahol a Lovinčić a 18. században építette a kastélyt. Maga a kastély kőből épült, szerényebb építészeti koncepcióval, egyszerű külső kialakítással.
  • Különleges a Dobra Lipa és Protulipa közötti vízesése.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5677.
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4806.