Ma a Villánykövesd lenyűgöző világát fedezzük fel. Függetlenül attól, hogy érdekli a társadalomra gyakorolt hatása, történelmi jelentősége, vagy egyszerűen csak többet szeretne megtudni a Villánykövesd-ről, ez a cikk teljes és részletes áttekintést nyújt a témáról. Az eredetétől a jelenlegi hatásáig, számos aspektusán és ellentmondásosságán keresztül egy átfogó elemzésbe fogunk belemerülni, hogy jobban megértsük, mi az a Villánykövesd, és miért olyan fontos. Készüljön fel tehát egy informatív utazásra, amely új távlatokat és ismereteket nyit meg a Villánykövesd-ről.
Villánykövesd | |
![]() | |
Pincesor a Petőfi utcában | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Siklósi |
Jogállás | község |
Polgármester | Róth András Ervin (független)[1] |
Irányítószám | 7772 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 206 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 35,38 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 7,49 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Villánykövesd témájú médiaállományokat. | |
Villánykövesd (németül: Gowisch)[3] község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Villány nyugati szomszédságában fekszik, nem messze a déli országhatártól.
A további szomszédos települések: észak felől Ivánbattyán, északkelet felől Kisjakabfalva, dél felől Nagyharsány, délnyugat felől Kisharsány, északnyugat felől pedig Palkonya.
Közúton kétfelől érhető el, Villány központján át, vagy Újpetre és Palkonya érintésével, mindkét irányból az 5707-es úton. Határszéleit érintik még keleten a Kisjakabfalvára vezető 57 132-es, nyugaton pedig az Ivánbattyánt kiszolgáló 57 116-os számú mellékutak is.
Elérhető vasúton is, a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonalon, melynek egy megállási pontja van itt, (Villánykövesd megállóhely, néhány lépésre az 5707-es útnak a faluközponton átvezető szakaszától.
A kis Árpád-kori település, Villánykövesd (Kövesd) nevét az oklevelek 1290-ben említették először Kuestd alakban írva, 1291-ben Kuesd, 1352-ben Kwesd módon írták nevét. Kövesd Lőrinc nádor fia Kemény birtoka volt. Egy 1290-ből való oklevél említi a kövesdieket, akik Gyulán hatalmaskodtak, s ezért Óvári Konráddal szemben elmarasztalták őket. 1352-ben az itt eredő, és innen Villányra folyó víz nevét is Kövesdnek nevezték. 2001-ben lakosságának 9%-a németnek vallotta magát.
A település német neve Gowisch vagy Kornwies.[4] Horvátul két néven illetik a falut: a töttösi horvátok Kevešának, a belvárdgyulai horvátok Kovašnak hívják.[5]
Az önkormányzat címe: 7772 Villánykövesd, Kossuth utca 2.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 263 | 272 | 268 | 254 | 239 | 215 | 214 | 206 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 40,9% németnek, 0,4% szerbnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68%, református 8,9%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,2% (16,7% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 33% németnek, 0,5% szlovénnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,1% volt római katolikus, 6,5% református, 0,9% izraelita, 0,5% evangélikus, 8,4% felekezeten kívüli (44,7% nem válaszolt).[15]