A Babarcszőlős régóta érdeklődés és vita tárgya a társadalomban. Megalakulása óta világszerte felkeltette a kíváncsiságot és a gondolkodást különféle emberekben. Az évek során a Babarcszőlős fejlődött, különböző jelentéseket és megközelítéseket kapott, és olyan témává vált, amely az ötletek és vélemények széles spektrumát öleli fel. Az akadémiai területtől a szociális területig a Babarcszőlős tanulmányok és kutatások tárgya volt, nagy hatást gyakorolva arra, ahogyan az élet különböző aspektusait megértjük és megközelítjük. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Babarcszőlős körül kialakult néhány szempontot és megközelítést, valamint annak jelentőségét a mai társadalomban.
Babarcszőlős | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Siklósi |
Jogállás | község |
Irányítószám | 7814 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 92 fő (2024. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 25,41 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 4,25 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Babarcszőlős témájú médiaállományokat. | |
Babarcszőlős község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
A Villányi-hegység nyugati részének északi lábánál helyezkedik el, a megyeszékhely Pécstől 25 kilométerre délre.
A szomszédos települések: észak felől Ócsárd, kelet felől Szava, délkelet felől Diósviszló, délnyugat felől Hegyszentmárton, nyugat felől Siklósbodony, északnyugat felől pedig Kisdér.
Közigazgatási területén áthalad a Túrony-Bogádmindszent közti 5815-ös út, lakott területe azonban zsáktelepülés, oda csak az előbbiből délre kiágazó másfél kilométer hosszú 58 115-ös számú mellékút vezet be.
Nevének első írásos említése az 1332-es pápai tizedlajstromban maradt fenn, Popruzeuleuse formában. A török időkben feltehetően végig lakott volt, de feljegyzések csak a 18. századtól találhatóak róla. A 20. századig csak magyarok lakták, akkor költöztek be az első német nemzetiségű családok, akik a falu 1740-es évekből származó harangját is magukkal hozták.
Régi, középkori temploma mára elpusztult, helyén egy kereszt áll.
A község címerét 2004-ben fogadták el.
A településen 2018. augusztus 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] (A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult.) Időközi polgármester-választást tartottak 2023. július 2-án is, akkor az előző településvezető halála miatt.[15]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 107 | 101 | 109 | 78 | 81 | 88 | 99 | 92 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 53% cigánynak mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,8%, református 6,8%, izraelita 0,9%, felekezeten kívüli 13,7% (11,1% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 79,5%-a vallotta magát magyarnak, 18,2% cigánynak, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,3% volt római katolikus, 3,4% református, 1,1% görög katolikus, 13,6% egyéb katolikus, 31,8% felekezeten kívüli (29,5% nem válaszolt).[17]
A pogányi horvátok Pabacnak, az átai horvátok Babacnak hívták.[18]