Várda

Napjainkban a Várda nagy érdeklődést és jelentőségű téma a mai társadalomban. A Várda-ről szóló viták egyre gyakrabban zajlanak különböző területeken, legyen szó politikáról, kultúráról, tudományról vagy technológiáról. A Várda olyan téma, amely ellentmondó véleményeket vet fel, és kétségtelenül vitákat generál. Ebben a cikkben a Várda különböző szempontjait vizsgáljuk meg, és elemezzük a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását. A Várda a keletkezésétől a mai fejlődéséig alapvető szerepet játszott a világ alakításában, amelyben élünk. Ezeken az oldalakon megpróbálunk elmélyülni a Várda legrelevánsabb aspektusaiban, és felfedezni, hogyan befolyásolta gondolkodásmódunkat és cselekvésünket.

Nem tévesztendő össze a következővel: Kisvárda.
Várda
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterKurucz Gábor (független)[1]
Irányítószám7442
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség412 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 43″, k. h. 17° 44′ 33″46.462019°N 17.742519°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 43″, k. h. 17° 44′ 33″46.462019°N 17.742519°E
Várda (Somogy vármegye)
Várda
Várda
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Várda témájú médiaállományokat.

Várda egy község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

Kaposvártól észak-északnyugatra fekszik, a várost Fonyóddal összekötő 6701-es út és a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal mellett; utóbbinak egy megállási pontja is van itt, Várda megállóhely. Az említett út csak Újtelep településrészét érinti, a központ attól keletre esik, oda csak a 67 126-os számú mellékút vezet a 67-es felől. A legközelebbi települések: Somogyjád, Juta és (földúton) Magyaregres.

Története

Várda nevét 1284-ben említette először oklevél, mint pusztai birtokot. Neve szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is; ekkor már plebániája is volt, majd 1481-ben Szent Mihály tiszteletére szentelt egyházát is említették, ekkor a szerdahelyi pálosok kaptak itt birtokrészeket Várdai Mihálytól. 1536-ban Wárday Tamás és Simon özvegye voltak a földesurai. 1575-ben a török kincstári adólajstrom szerint csak 5, 1580-ban pedig csak 4 házból állt. 1583-ban Lengyel Lőrinc birtoka volt, 1660-ban pedig már több köznemes bírta. 1701-1703 körül már a Pulay családé volt. 1715-ben is csak öt háztartását írták össze. 1726-1733 között Pulay Ferencz, 1776-ban Záborszky László, Rosty Terézia, Ferencz és Jusztina voltak birtokosai, 1830-1848 között pedig Záborszky Ambrus, Imre, Miklós és Alajos, Tallián Gábor, Simon Károly és Fonyó Lajos, 1856-ban gróf Somssich Pongrác birtoka volt. A 20. század elején Matolay József és gróf Somssich Imre volt itt a nagyobb birtokos. Ekkor Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott. A római katolikus templom 1830 táján épült.

1910-ben 517 lakosából 515 magyar volt. Ebből 376 római katolikus, 133 református, 6 evangélikus volt.

2015-ben kezdte meg működését a falu határában levő biogázüzem.[3]

Várdához tartozott Kisalbert puszta is.

Kisalbert puszta

Kisalbert puszta a középkorban Alsó- és Felső-Alberti néven két falu volt. 1456-ban mindkét helység részeit az Osztopáni Pernesziek nyerték adományul. 1472-ben az oklevelek a tihanyi apátság itteni birtokait említették. Az 1720-ban végzett összeírás szerint még önálló jobbágyfalu volt. 1726-1733-ban a Pernesziek, 1776-ban a Nagy család volt a birtokosa.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: László Kálmán (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Mózsiné Táskai Edit (független)[5]
  • 1998–2002: Mózsiné Táskai Edit (független)[6]
  • 2002–2006: Varga András Géza (független)[7]
  • 2006–2010: Varga András Géza (független)[8]
  • 2010–2014: Varga András Géza (független)[9]
  • 2014–2019: Varga András Géza (független)[10]
  • 2019–2022: Varga András Géza (független)[11]
  • 2023–2024: Kurucz Gábor (független)[1]
  • 2024–

A településen 2023. április 2-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2022. december 16-án elhunyt.[12] A választáson öt jelölt indult, de a győztes egymaga megszerezte a leadott szavazatok több mint 75 százalékát.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
449
445
466
409
416
422
412
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 9,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 11,4% (17,6% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,6% volt római katolikus, 6% református, 0,5% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,5% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (32,5% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

  • Somssich-kastély

Díszpolgárok

Jegyzetek

  1. ↑ a b Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. április 2. (Hozzáférés: 2023. április 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szennyvízből termelnek energiát. kapos.hu, 2015. augusztus 29. (Hozzáférés: 2015. augusztus 31.)
  4. ↑ Várda települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Várda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  6. ↑ Várda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ Várda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Várda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. ↑ Várda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Várda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  11. ↑ Várda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  12. ↑ Elhunyt Varga András, Várda polgármestere. Sonline.hu, 2022. december 17. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
  13. ↑ Várda Helységnévtár
  14. ↑ Várda Helységnévtár
  15. ↑ a b c Vas András: Bálint gazda, a díszpolgár. Népszava, CXLVI. évf. 121. sz. (2019. május 27.) 6. o. ISSN 0237-3785 Hozzáférés: 2019. május 31.