Igal

Mai cikkünkben a Igal izgalmas világát fogjuk felfedezni. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmélyülünk a Igal-hez kapcsolódó összes vonatkozásban. A történelem során a Igal alapvető szerepet játszott a társadalomban, és számos olyan területre hatással volt, mint a kultúra, a gazdaság és a politika. Ebből a cikkből megismerjük a Igal fontosságát és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy lenyűgöző utazásban a Igal-en keresztül!

Nem tévesztendő össze a következővel: Igar.
Igal
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Igal címere
Igal címere		 Igal zászlaja
Igal zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásváros
PolgármesterDr. Szántó Imre László (független)[1]
Irányítószám7275
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség1396 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület36,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 32′ 04″, k. h. 17° 56′ 19″46.534547°N 17.938671°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 04″, k. h. 17° 56′ 19″46.534547°N 17.938671°E
Igal (Somogy vármegye)
Igal
Igal
Pozíció Somogy vármegye térképén
Igal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Igal témájú médiaállományokat.

Igal kisváros Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban, lakosságszám tekintetében a megye és a Dél-Dunántúl legkisebb városa.

Fekvése

A Kaposvárt Szántóddal összekötő 6505-ös út mentén helyezkedik el, Kaposvártól 24, a Balatontól mintegy 40 kilométerre; érinti a területét a Batétól idáig húzódó 6503-as és a Kocsola felől idáig vezető 6507-es út is.

A települést szántóföldek, szőlők, erdők, dombságok ölelik körül. Északi határán húzódik végig – kelet–nyugati irányban – a Somogy-Tolnai-dombság, amely Igalnál éri el a legmagasabb pontját, a 301 méter magas Csúcsos-dombon.

Története

1211-ben egy oklevélben Igal villának nevezték, 1272-ben pedig már faluként szerepelt. 1448-ból fennmaradt egy olyan oklevél, amely Igalt már oppidumként, vagyis mezővárosként említette. 1462-ben Mátyás királytól kiváltságlevelet kapott és engedélyt arra, hogy évente négy alkalommal országos vásárt rendezzen. 1687-ben Esterházy Pál nádor feljegyzésében az szerepelt, hogy a mezővárost sikerült visszahódítani a törököktől, viszont a település megtorpant a fejlődésben, csökkent a lakossága. 1707 februárjában Rákóczi kuruc serege egyik súlyos vereségét itt szenvedte el. 1856-ban kolerajárvány tizedelte meg a lakosságot.

A napjainkban termálfürdőjének is köszönhetően fejlődő település 2009. július 1-ben városi rangot kapott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Herczegné Szél Edit (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Jakab József (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Jakab József (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Jakab József (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Jakab József (független)[7]
  • 2010–2011: Dr. Varjú László Ferenc (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2012–2014: Obbás Gyula (Fidesz-KDNP)[9][10]
  • 2014–2019: Obbás Gyula (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Obbás Gyula (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Dr. Szántó Imre László (független)[1]

A településen 2012. február 19-én időközi polgármester-választást tartottak[9] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népessége

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1286
1301
1305
1352
1334
1341
1396
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,2% németnek, 6% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 4,9%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 10,9% (25,1% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 5% németnek, 3,5% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 0,1-0,1% szerbnek, szlovénnek, lengyelnek, görögnek, örménynek, bolgárnak és ukránnak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,9% volt római katolikus, 6,8% református, 1,2% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 13,6% felekezeten kívüli (34,2% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

  • Igali Gyógyfürdő: 1964 óta működik, 2001-ben kapta meg a gyógyfürdő, 2016-ban a gyógyhely[16] minősítést, alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévize jódot tartalmaz. Mozgásszervi betegségeket, sérülések után fennmaradt keringési zavarokat, ízületi és nőgyógyászati problémákat, urológiai betegségeket, időskorú potenciazavarokat ápolnak vele.
  • Baumgartner-ház
  • Római katolikus Szent Anna-templom
  • Kálvária
  • Igali-tározó, horgásztó és árvízvédelmi tározó

Érdekesség

A település híres szülöttei

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Igal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Igal települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Igal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. ↑ Igal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  6. ↑ Igal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. ↑ Igal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. ↑ Igal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  9. ↑ a b Igal települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. február 19. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  10. ↑ Igalban ismét Fideszes polgármestert választottak (magyar nyelven) (html). ma.hu, 2012. február 19. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
  11. ↑ Igal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  12. ↑ Igal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  13. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  14. ↑ Igal Helységnévtár
  15. ↑ Igal Helységnévtár
  16. ↑ Gyógyhely minősítést kapott Igal. Kaposvár Most, 2016. október 10. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
  17. ↑ Planetary Names, Igal

Források

  • Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009.) - (gyógyfürdő fejezet)

További információk

Kapcsolódó szócikkek