Kára

Ebből az alkalomból szeretnénk elmélyülni a Kára izgalmas világában, amely téma több millió ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Megalakulása óta a Kára vita, tanulmányozás és csodálat tárgya, a modern élet alapvető elemévé vált. Az évek során a Kára jelentős hatást gyakorolt ​​különböző területekre, a technológiától a kultúráig, a tudományig és általában a társadalomig. Ebben a cikkben a Kára számos aspektusát, valamint a kortárs világra gyakorolt ​​hatását fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk a relevanciájára, és átfogó képet nyújtsunk erről az izgalmas témáról.

Kára
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Kára címere
Kára címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásTabi
Jogállásközség
PolgármesterFüzesi Tamás (független)[1]
Irányítószám7285
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség42 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség8,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 02″, k. h. 18° 00′ 38″46.617219°N 18.010681°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 02″, k. h. 18° 00′ 38″46.617219°N 18.010681°E
Kára (Somogy vármegye)
Kára
Kára
Pozíció Somogy vármegye térképén
Kára weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kára témájú médiaállományokat.

Kára község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.

Fekvése

Tabtól délre, Miklósi és Szorosad közt fekvő település. Központján a Szorosadtól Kapolyig húzódó, a 6508-as és 6511-es utakat összekötő 6516-os út halad végig.

Története

Kára nevét már a tatárjárás előtti korszakban említették az oklevelek. Első alkalommal 1138-ban a dömösi prépostság irataiban szerepelt, Villa Kara néven.

1229-től a székesfehérvári káptalan tulajdona, de 1294-ben még a somogyi várnak is voltak itt tartozékai. Neve 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, tehát már ekkor egyházas hely volt. Az 1336 évi adatok szerint a pannonhalmi apátságnak is voltak itt jobbágyai, 1466-ban pedig a pannonhalmi apátság birtoka volt. 1489-ben Szerdahelyi István birtokai között sorolják fel, 1485-ben pedig egy Kiskara nevű falu királyi birtokként szerepelt. Az 1536 évi adólajstrom a pannonhalmi apátság, Dereskei Pál és Ispán András birtokaként említette.

A török hódoltság idején Kára elnéptelenedett, s még 1757-ben is puszta volt. A török kiűzése után a Zichy család birtoka lett a földterület és ekkortól népesült be ismét. A földesúr római katolikus vallású németeket telepített be, akiknek hatévi adókedvezményt ígért.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a 245 lelket számláló lakosság fele németajkú volt.

1858-ban a jobbágyfelszabadítás idején több mint ötven telket különítettek el.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 292 lakosából 139 magyar, 153 német volt. Ebből 271 római katolikus, 12 evangélikus, 5 izraelita volt.

1950-ben Szorosaddal közös tanácsot alakítottak, később a törökkoppányi közösségbe olvadt bele a falu közigazgatása. Önállóságát a rendszerváltáskor kapta vissza, élete azonban szorosan kötődik szomszédjaihoz: közös körjegyzőséget tartanak fenn Törökkoppánnyal és Szorosaddal.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Ifj. Hoffmann Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Ifj. Hoffmann Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Hoffmann Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Ifj. Hoffmann Ferenc (független)[6]
  • 2006–2010: Hoffmann Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Hoffmann Ferenc (független)[8]
  • 2014–2019: Hoffmann Ferenc (független)[9]
  • 2019–2024: Füzesi Tamás (független)[10]
  • 2024– : Füzesi Tamás (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
47
45
45
27
40
45
42
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 4,3% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,6%, református 4,3%, görögkatolikus 2,2%, felekezet nélküli 8,7% (2,2% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 5% németnek, 2,5% cigánynak, 02,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 80% volt római katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (12,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ a b Kára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kára települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  5. ↑ Kára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  6. ↑ Kára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. ↑ Kára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. ↑ Kára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Kára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  10. ↑ Kára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  11. ↑ Kára Helységnévtár
  12. ↑ Kára Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek