Távol-Kelet és Óceánia az első világháborúban

A mai világban a Távol-Kelet és Óceánia az első világháborúban olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és jelentős hatást gyakorolt ​​a társadalomra. Az idő múlásával a Távol-Kelet és Óceánia az első világháborúban egyre fontosabbá vált különböző területeken, vitákat, vitákat és elemzéseket generálva relevanciájával és következményeivel kapcsolatban. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a Távol-Kelet és Óceánia az első világháborúban tanulmányozásában és megértésében, mivel megértése és elemzése transzcendentális ahhoz, hogy megértsük azt a világot, amelyben élünk. Ebben a cikkben a Távol-Kelet és Óceánia az első világháborúban-hez kapcsolódó különböző dimenziókba és szempontokba fogunk beleásni, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásairól.

Távol-keleti hadszíntér
I. világháború
Csingtao ostroma, 1914.
Csingtao ostroma, 1914.
Dátum1914. augusztus 3. – 1918. november
HelyszínKína, Közel-Kelet
Eredményantant győzelem
Harcoló felek
Japán Japán
 Egyesült Királyság
 Franciaország
 USA
Oroszország Oroszország
 Új-Zéland
 Ausztrália		 Németország
 Osztrák–Magyar Monarchia
Kaiserin Elisabeth cirkáló

Az első világháború távol-keleti és óceániai hadszínterén folyó harcok túlnyomórészt haditengerészeti műveletek voltak. Az antanthatalmak ezek révén meghódították az összes német gyarmatot a Csendes-óceánon és Kínában. Csingtao ostroma volt a legjelentősebb szárazföldi hadművelet, de kisebb összecsapásokra sor került Német Új-Guineában is. A többi német birtok harc nélkül adta meg magát. A tengeri hadműveletek során a szövetségesek megsemmisítették a német kelet-ázsiai flottacsoportot (Ostasiengeschwader).

A német szigetek elfoglalása

Német hajóraj csata után, 1914. november 3-án elhagyja a valparaísói kikötőt. Elől a Scharnhorst és a Gneisenau, utánuk a Nürnberg. Távolabb az Esmeralda, az O'Higgins és a Blanco Encalada chilei cirkálók, valamint a Capitan Prat chilei csatahajó

Németország számos gyarmattal rendelkezett az óceániai szigetvilágban, mint a Bismarck-szigetek (Új-Guinea északkeleti partjai előtt), Új-Guinea északi része, Salamon-szigetek, Nauru, Marshall-szigetek és a Szamoa-szigetek nyugati része, a mai Szamoa állam. A háború kitörése után Ausztrália megtámadta Új-Guineát, Szamoa pedig ellenállás nélkül megadta magát Új-Zélandnak 1914. augusztus 29-én. Új-Guinea szigetén azonban a német és a bennszülött erők ellenálltak az ausztráloknak. Az 1914. szeptember 11-én lezajlott Bita Paka-i csatában az ausztrálok azonban gyorsan legyőzték őket.[1] A japánok 1914 októberében ultimátumban követelték a Mariana-szigetek, Karolina-szigetek és a Marshall-szigetek átadását. Németország eleget tett a követelésnek.[2]

Csingtao ostroma

Bővebben: Csingtao ostroma

Jegyzetek

  1. ↑ John Jennings: Pacific Islands (PDF). 1914-1918-online. World War I. Online. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 31.)
  2. ↑ Mire a falevelek lehullnak. honvedelem.hu

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Asian and Pacific theatre of World War I című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!