Tárnics
A mai világban a Tárnics egyre több ember érdeklődésének témája lett. A Tárnics megjelenése óta vitákat, vitákat és reflexiókat generált különböző területeken. Kortól, nemtől vagy iskolai végzettségtől függetlenül a Tárnics-nek sikerült lekötnie a közönség figyelmét szerte a világon. Hatása nem korlátozódik egyetlen kontextusra, hanem több területre is kiterjed, befolyásolva az emberek gondolkodását, cselekvését és egymáshoz való viszonyát. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tárnics jelenséget és annak társadalmunkra gyakorolt hatásait.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Szent László-tárnics Karlsruhe botanikus kertjében
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tárnics témájú médiaállományokat és Tárnics témájú kategóriát. |
A tárnics, vagy encián (Gentiana) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe, ezen belül a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó növénynemzetség. 300-400 faj tartozik bele, melyek virágai lehetnek kék, élénk sárga, pöttyös sárga, vagy sötét bordó színűek is. Őshazájuk valószínűsíthetően Eurázsia térsége volt, manapság legnagyobb formagazdagságban Kelet-Ázsia hegyvidékein élnek fajai. Gyógy- és dísznövényként is ismertek.
A tárnics megnevezés első írásos említése 1803-ra (Márton József szótárában) tehető, de nem tudni pontosan, hogy a népnyelvből, vagy ősi magyar szóból származtatható-e. Bár Rapaics Raymund a tüdőtárnics népies neve, a "rettegőfű" alapján szerb-horvát eredetre következtetett, ez nem bizonyított és nem is elfogadott. Az encián a német nyelvből honosodott meg. Latin nevét a Balkán-félsziget nyugati részén élő illírek Genthiosz (latinosan Gentius) királyáról kapta, aki a sárga tárnics gyökerét gyógyhatása miatt használta.
Magyarországon vadon három tárnics faj él, melyek mindegyike védett: a fecsketárnics (Gentiana asclepiadea L.), a Szent László-fű (Gentiana cruciata L.) és a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe L.). Erdélyben a tölcsér vagy borospohár alakú kék virágú hegyi tárnics Gentiana acaulis vagy Gentiana kochiana elég gyakori dísze a Kárpátok magashegyi legelőinek.
Leírása
Általában évelő vagy egyéves lágyszárúak. Száruk rendszerint csupasz, levelük egyszerű, ép, fényes, a szárcsomón keresztben átellenesen, ritkán örvösen helyezkednek el. Gyakoriak a virágzatot övező gallérszerű levelek. Bár kétszikűek, a levél erezete az egyszikű növények párhuzamos erezetére emlékeztet. A magányosan növő vagy gyakrabban tömött virágzatot alkotó, látványos, színes virágok rovarmegporzásúak, tölcsér vagy harang alakúak. A szirmok összenövése mentén kialakuló kis redő (az úgynevezett plicae), a nemzetség fajainak biztos ismertetője – kivétel ez alól a sárga tárnics, mely virágaiból hiányzik.
Kis egyedszámú populációik speciális élettérhez alkalmazkodottan élnek, ezért nagyon érzékenyek a környezeti változásokra. Leggyakrabban ember nem járta hegyvidéki réteken, sziklás görgetegeken kialakuló mohapárnákban, törpecserjésekben találkozhatunk velük. Molekuláris vizsgálatok során sok kérdés merült fel genetikai rokonságukkal kapcsolatban.
Források
- Mollay Erzsébet: Növénynevek Melius Herbáriumában, ELTE, Magyar Névtani Dolgozatok 44. - 1983. ISBN 963-461-791-3
- Höhn Mária: Pusztulófélben a sárga tárnics Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (22-23. oldal), Erdélyi Nimród. III. évfolyam 5. szám - 2001.
- A Magyar Autonóm Tartomány növényvilága , gyűjtötte és írta dr. „Pap Sámuel” 710 lap,ami 530 faj leírását tartalmazza amiket 1944-1968 közt gyűjtött testvérével Pap Gézával többnyire a Vargyasi szorosból, a Radnai havasokból és a Retyezátból. Közzétette románul Székely Viorica 2010-ben a CATALOGUL COLECŢIEI DE PLANTE „PAP SÁMUEL”A MUZEULUI „MOLNÁR ISTVÁN”DIN CRISTURU SECUIESC/ "A székelykeresztúri Molnár István Múzeum, Pap Sámuel féle növénygyűjteményének katalógusa" címen, az Acta Siculica-ban 2010, a 85–97 oldalakon. lásd https://epa.oszk.hu/03300/03308/00004/pdf/EPA03308_acta_siculica_2010_085_097.pdf
- Szűcs Zoltán, Dános Béla: Hazai Gentiana fajok és Gentiana lutea L. földbeni szerveinek komplex botanikai és fitokémiai vizsgálata (94. oldal), XI. Magyar Növényanatómiai Szimpózium programja, előadásainak és posztereinek összefoglalói - 2001. augusztus 23-25.
- Pomjánek Béla: Nagyhagymás – Öcsém – Egyeskő[halott link], Hargita Népe XVIII. évfolyam 178. szám - 2006. augusztus 12.
További információk
- Mészáros Sándor: A Gentiana nemzetség evolúciója a mai ismeretek alapján (73-76. oldal), Botanikai közlemények 78. évfolyam - 1991.
- Józsa Kata: A tárnicsok, Kertbarát Magazin 2011/9-10. szám (online: lapszemle) - 2011. szeptember 23.
- Szó- és szólásmagyarázatok Rácz János: Érdekes növénynevek V. (229. oldal: pilletárnicska), Magyar nyelvőr 133. évfolyam 2. szám - 2009
