Eurázsia
Ma a Eurázsia releváns téma, és sok embert érdekel világszerte. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Eurázsia különböző vélemények és nézőpontok találkozási pontjává vált. Ebben a cikkben a Eurázsia különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, a társadalomra gyakorolt hatásától a körülötte lévő jelenlegi trendekig. Egy mélyreható elemzésbe fogunk belemerülni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Eurázsia jelentőségét a mai világban, és hogyan fejlődött az idők során. Reméljük, hogy ezzel a cikkel átfogó képet adunk a Eurázsia-ről és annak mai relevanciájáról.
| Eurázsia | |
 | |
| Földtörténeti adatok | |
| Kor | 300–0 Ma |
| Idő | karbon–holocén |
Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens. Az eurázsiai lemez mellett alkotórésze még a török-hellén kéreglemez, az arábiai kéreglemez, az iráni kéreglemez, az ausztrál-indiai kéreglemez indiai része és az észak-amerikai kéreglemez kamcsatka–csukcsföldi része.[1]
Az Európa és Ázsia közötti nagy kulturális különbségek miatt társadalmi-politikai-kulturális szempontból hagyományosan két külön kontinensként szokták kezelni.
Egyes történészek véleménye szerint Dél-Európa, Dél-Ázsia és Délnyugat-Ázsia történelmileg összetartoznak, és együtt alkotja Dél-Eurázsiát. Hasonlóképpen, Észak-Európát és Észak-Ázsiát néha Észak-Eurázsiának nevezik.
Jegyzetek
- ↑ Földrajzi világatlasz 163. o.
Források
- ↑ Földrajzi világatlasz: Földrajzi világatlasz. Cartographia Kft.. ISBN 963-352-570-5 CM (2004)
