A teobromin (INN: theobromine), vagy xanteóz a kakaónövény által termelt keserű alkaloid. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Theobrominum néven hivatalos.
Kémiailag a koffeinnel és a teofillinnel együtt a metilxantinok csoportjába tartozik. Fiziológiás hatása is a koffeinéhez hasonlatos, de annál kevésbé élénkít, viszont kicsit erősebb vizelethajtó. Angol és magyar (Korbonits Márta és Korbonits Dezsô) szerzőkből álló kutatócsoport elsőként írta le a teobromin köhögéscsillapító hatását. A teobromin állatkísérletes modellben a kodeinhez hasonló mértékű hatást mutatott. Tíz egészséges önkéntes bevonásával véletlen besorolásos, kettős vak vizsgálatot is végeztek, amelyben placebóval összehasonlítva a kodein és a teobromin is köhögéscsillapító hatásúnak bizonyult, de a hatás csak teobromin esetén volt szignifikáns mértékű. A hatás perifériásan, a köhögési reflexet kialakító érzőidegvégződések gátlásával alakul ki. Felezési ideje a szervezetben 7 óra körüli, úgyhogy hatása tartósabb, egyben kiegyenlítettebb mint a koffeiné.
Brómot nem tartalmaz, neve a kakaónövény nemzetségnevéből (Theobroma) származik, ami a görög theo („isten”) és broma („étel”) szavak összetétele, azaz az istenek eledele, valamint az -in képző, ami az alkaloidok és más nitrogénbázisok képzője.
A teobromint 1878-ban Hermann Emil Fischer izolálta elsőként a kakaóbabból, aki nem sokkal később már xantinból is szintetizálta.
A teobromin a kakaó és a csokoládé főalkaloidja. A csokoládé 0,5-2,7% teobromint tartalmaz. Kis mennyiségben jelen van a kóladióban (1,0–2,5%), a guarana-ban és a teanövényben is.
Az emberi májban a koffein 10%-ban teobrominná, 4%-ban teofillinné, és 80%-ban paraxantinná metabolizálódik.
A következő növényekben található teobromin a legnagyobb mennyiségben:
A csokoládé teobromin tartalma elég alacsony ahhoz, hogy fogyasztása általában ne jelentsen veszélyt az emberre. Azonban a teobromint lassan metabolizáló állatok (pl. kutya, macska, madarak) már kis mennyiségű csokoládé elfogyasztása miatt is végzetes mérgezést szenvedhetnek. A mérgezés első tünetei hányinger, hányás, hasmenés, fokozott vizelés. Ezek előrehaladhatnak szívritmus-zavarokká, epileptikus görcsökké, belső vérzéssé, szívrohammá, és végül halállá.
Az alkaloidok típusai | |
---|---|
Indolok | |
Fenil-etil-aminok | |
Purinok | |
Piridinek | |
Pirrolidinek | |
Kinolinok | |
Izokinolinok | |
Tropánok | |
Terpenoidok | |
Betainek |
Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek (C02) és vizelethajtók (C03) | |
---|---|
Antiadrenerg szerek (alfa-blokkolók is) | klonidin · doxazozin · guanetidin · guanfacin · lofexidin · mekamilamin · metildopa · moxonidin · prazozin · reszcinnamin · reszerpin · trimazozin |
Értágítók | diazoxid · hidralazin · minoxidil · nitroprusside · fentolamin |
Egyéb vérnyomáscsökkentő gyógyszerek | ambriszentán · boszentán · ketánszerin |
Low ceiling diuretikumok | bendroflumetiazid · klorotiazid · klórtalidon · hidroklorotiazid · indapamid · quinethazone · merszalil · metolazon · teobromin · cikletanin |
High ceiling diuretikumok | bumetanid · furoszemid · piretanid · toraszemid |
Kálium-visszatartó diuretikumok | amilorid · eplerenon · spironolakton · triamterén |
Az asztma · COPD kezelésére használt gyógyszerek (R03) | |
---|---|
Antikolinerg szerek | ipratropium · tiotropium |
Rövid hatású β2-agonisták | szalbutamol · fenoterol · terbutalin |
Hosszú hatású β2-agonisták (LABA) | bambuterol · formoterol · indakaterol · klenbuterol · szalmeterol |
Kortikoszteroidok | beklometazon · budezonid · ciklezonid · flutikazon |
Leukotrién antagonisták | ibudilaszt · montelukaszt · pranlukaszt · zafirlukaszt |
Xantinok | aminofillin · teobromin · teofillin |
Hízósejt-stabilizálók | kromoglikát · nedokromil |
Kombinációs készítmények | budezonid/formoterol · flutikazon/szalmeterol · ipratropium/szalbutamol |
Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |