Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ipratropium témáját, elemezve annak eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatásait és a jelenkori világban betöltött jelentőségét. A történelem során a Ipratropium alapvető szerepet játszott az emberiség kulturális, politikai és társadalmi fejlődésében. A kezdetektől napjainkig a Ipratropium viták, viták és tanulmányok tárgya volt különböző tudományterületek szakértői számára. A Ipratropium részletes elemzésén keresztül igyekszünk elmélyülni a jelentésében, hatásában és a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságában, kimerítő és gazdagító képet adva erről a globális jelentőségű témáról.
![]() |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
![]() | |||
Ipratropium | |||
| |||
IUPAC-név | |||
-okt-3-il]-3-hidroxi-2-fenilpropanoát | |||
Kémiai azonosítók | |||
PubChem | 43232 | ||
ChemSpider | 10481997 | ||
EINECS-szám | 244-873-8 | ||
DrugBank | APRD00537 | ||
ChEBI | 46659 | ||
ATC kód | R01AX03, R03BB01 | ||
Gyógyszer szabadnév | ipratropium bromide | ||
Gyógyszerkönyvi név | Ipratropii bromidum | ||
SMILES | OCC(C(=O)OC1CC2CCC(C1)2(C)C(C)C)c1ccccc1 | ||
InChIKey | LHLMOSXCXGLMMN-WDTICOSOSA-M | ||
Beilstein | 10404264 | ||
UNII | VJV4X1P2Z1 | ||
ChEMBL | CHEMBL1464005 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C20H30NO3 | ||
Moláris tömeg | 332,46 g/mol | ||
Farmakokinetikai adatok | |||
Metabolizmus | Máj | ||
Biológiai felezési idő |
2 óra | ||
Fehérjekötés | 0-9% in vitro | ||
Terápiás előírások | |||
Jogi státusz | POM (UK) | ||
Terhességi kategória | B (US) | ||
Alkalmazás | Inhaláció |
Az ipratropium (ipratropium-bromid, Atrovent és Apovent néven) egy antikolinerg gyógyszer. Obstruktív tüdőbetegségek és asztma kezelésére használják.
Az ipratropium antikolinerg hatású (parasympatholyticus) kvaterner ammóniumvegyület. A preklinikai vizsgálatok eredményei alapján antagonizálja a bolygóideg végkészülékéből felszabaduló acetilkolin hatását, és ily módon gátolja a vagusreflexet. Az antikolinergikumok megakadályozzák az acetilkolin kötődését a hörgők simaizomzatában lévő muszkarinszerű receptorokhoz, és ezáltal gátolják az intracelluláris ciklikus guanozin-monofoszfát (cGMP) szint emelkedését. A belélegzés után nem a szisztémás, keringésben kialakuló koncentrációnak köszönhetően, hanem elsősorban helyileg, receptor-specifikus hatása révén idéz elő hörgőtágulatot. A vizeletben kimutatható főbb metabolitok csupán gyengén kötődnek a muszkarinszerű receptorokhoz, ezért farmakológiai szempontból inaktívaknak tekintik őket. Nem károsítja a légutak nyáktermelését, a mukociliáris tisztulást vagy a gázcserét. Más kvaterner ammóniumbázisokhoz hasonló módon az ipratropiumion sem jut át a vér-agy gáton.
A klinikai vizsgálatok során nem-légzőszervi mellékhatásként leggyakrabban fejfájást, émelygést és szájszárazságot észleltek. A következő mellékhatásokat figyelték meg: tahikardia (magas pulzus), szívdobogás-érzés, szupraventrikuláris tachikardia és pitvarfibrilláció (fogékony betegekben), akkomodációs zavarok, tápcsatornai motilitászavarok, valamint vizeletretenció. Ezek a mellékhatások ritkán fordulnak elő és reverzibilisek. Mindazonáltal, a húgyhólyag kiáramlási pályájának szűkülete esetén nagyobb a vizeletretenció kialakulásának kockázata. Szemészeti mellékhatásokról is beszámoltak.