IUPAC

A mai világban a IUPAC olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A szakemberektől a rajongókig a IUPAC sokak figyelmét felkeltette a sokféle oldala és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a IUPAC elemzésre és átgondolásra érdemes témának bizonyult. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a IUPAC különböző dimenzióit és relevanciáját a mai világban. Történetétől a jövőbeli vonatkozásaiig egy kimerítő elemzésbe merülünk, amely meg akarja világítani ezt a lenyűgöző témát.

Az International Union of Pure and Applied Chemistry (Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség) rövidítése. 1919-ben alakították meg Zürichben, adminisztratív központja Durhamban működik. Legfőbb feladata az egységes nemzetközi kémiai nómenklatúra (nevezéktan) kialakítása, melyet az alábbi kiadványokban – ún. „színes” könyvekben – publikálnak:

  • A kémiai nevezéktan kompendiuma (Arany könyv)[1]
  • Fizikai kémiai jelölésrendszer (Zöld könyv)[2]
  • Szervetlen kémiai nevezéktan (Piros könyv)[3]
  • Szerves kémiai nevezéktan (Kék könyv)[4]
  • Makromolekuláris nevezéktan kompendiuma (Bíbor könyv)[5]
  • Analitikai nevezéktan kompendiuma (Narancs könyv)[6]
  • Klinikai laboratóriumi tudományok nevezéktanának kompendiuma (Ezüst könyv)
  • Biokémiai nevezéktan (Fehér könyv)[7]

Ezeken kívül az alábbi folyóiratokat is a IUPAC adja ki:

  • Pure and Applied Chemistry (Elméleti és alkalmazott kémia)
  • IUPAC Information Bulletin (IUPAC tájékozató füzetek)
  • Technical Reports (Munkacsoportok jelentései)

További információk

Online elérhető „színes” könyvek:

  1. ↑ Arany könyv (IUPAC.org)
  2. ↑ Quantities, Units and Symbols in Physical Chemistry. IUPAC. RSC Publishing, 2007. . (Hozzáférés: 2017. május 19.)
  3. ↑ Piros könyv: International Union of Pure and Applied Chemistry. old.iupac.org, 2004 . (Hozzáférés: 2011. június 25.)
  4. ↑ Kék könyv: International Union of Pure and Applied Chemistry. old.iupac.org, 2002. (Hozzáférés: 2011. június 25.)
  5. ↑ Bíbor könyv: International Union of Pure and Applied Chemistry. old.iupac.org, 2006. (Hozzáférés: 2011. június 25.)
  6. ↑ Narancs könyv: IUPAC Compendium of Analytical Nomenclature. old.iupac.org, 2002. . (Hozzáférés: 2011. június 25.)
  7. ↑ Fehér könyv: Biochemical Nomenclature Committees. chem.qmul.ac.uk, 2009. . (Hozzáférés: 2011. június 25.)

Egyéb hivatkozások

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!