Ez a cikk a Térey Gábor témával foglalkozik, amely különböző területeken volt érdeklődés és vita tárgya. A Térey Gábor olyan téma, amely nagy várakozásokat generált, és felkeltette a szakértők és a rajongók kíváncsiságát. A történelem során a Térey Gábor jelentős hatást gyakorolt a társadalom különböző aspektusaira, és relevanciája ma is a tanulmányok és kutatások tárgya. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül a Térey Gábor különböző megközelítései és perspektívái kerülnek feltárásra, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsanak a témában.
Térey Gábor | |
![]() | |
Született | 1864. február 9.[1] Dárda |
Elhunyt | 1927. április 23. (63 évesen)[1] Baden bei Wien |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Térey Edit (1898–) |
Gyermekei | Térey Benno |
Szülei | Térey Pál |
Foglalkozása |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Térey Gábor témájú médiaállományokat. | |
Térey Gábor (Dárda, Baranya vármegye, 1864. február 9. – Baden bei Wien, 1927. április 23.) bölcseleti doktor, művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum egyik igazgatója.
Térey Pál 1848-49-es honvéd-őrnagy és Norton Mária fia. Tanulmányait Bázelben végezte, mint J. Burckhardt növendéke, majd 1894 és 1896 között a freiburgi egyetemen volt magántanár. Hazatérését követően az Országos Képtár, 1904-tól 1926-ig pedig a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának volt a vezetője. Ő hozta létre a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményét, és dolgozta fel annak régi festmény- és rajzanyagát.
Számos festőművészeti cikket írt a Pester Lloydba (1898-tól), a Művészvilágba (1899), Műcsarnokba (1900), Magyar Iparművészetbe (1901), a Vasárnapi Ujságba (1905. Szinyei-Merse Pál, 1907. Bogdány Jakab, magyar festő II. Rákóczy Ferencz idejéből).
Második feleségét, az utóbb Térey Edit néven Magyarországon is ismertté vált német Edith Müllert 1898-ban vette el, közös gyermekük Térey Bennó később az Amerikai Egyesült Államokban építészként futott be.[2]