Szurcsik József
Ez a cikk a Szurcsik József témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken. A Szurcsik József olyan téma, amely a jelenlegi kontextusban való relevanciája miatt felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Az idő múlásával a Szurcsik József tanulmányozás, elemzés és eltérő vélemények tárgya volt, ami gazdagította a témával kapcsolatos vitát. Ezekben a sorokban arra törekszünk, hogy panorámás és részletes képet nyújtsunk a Szurcsik József-ről, azzal a céllal, hogy szélesebb és mélyebb megértést adjunk annak fontosságáról, következményeiről és lehetséges megoldásairól.
| Szurcsik József | |
 | |
| Déri Miklós felvétele | |
| Született | 1959. március 3. (66 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar  |
| Szülei | Szurcsik János |
| Foglalkozása | képzőművész |
| Iskolái | Magyar Képzőművészeti Főiskola (1980–1985) |
| Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szurcsik József témájú médiaállományokat. | |
 Szurcsik József képzőművész.
|
Szurcsik József (Budapest, 1959. március 3.–) Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész, magyar képzőművész, grafikus és festőművész, performer, a Magyar Képzőművészeti Egyetem volt rektorhelyettese, a Grafika tanszék docense, korábbi tanszékvezetője.[1]
„Szurcsik József képzőművész a klasszikus grafikai és festői technikákat és formákat felhasználva saját képi világot alakított ki műveiben. Fő témája az ember. A kezdetektől foglalkoztatják társadalmi és pszichológiai kérdések, az egyén és belső világa, gyötrelmei, az egyén viszonya a hatalomhoz, a társadalomhoz, környezetéhez, a múltjához.
A művész érzékeny szenzorai befogják a külvilágból érkező, nyugtalanító hatásokat és sajátos transzformációkon keresztül a realisztikus elemeket belső, fantázia szülte vizuális jelekkel ötvözve szürreális víziókként jeleníti meg.
Személytelen, szimbolikus alakjai művein különös formában öltenek testet. Emberi motívumait egyéni módon olvasztja össze a környezet elemeivel. Műveire oly jellemző agglutinációi, szürreális képzettársításai az egyén belső világának és a külvilágnak sokszor lehetetlen kapcsolódásait, az élethelyzetek abszurditását tárják elénk. Változatos képi világa többrétűen értelmezhető, jelentésekkel teli rendszert alkot, könnyen dekódolható, direkt üzenetekkel és rejtőzködő, mögöttes tartalmakkal. Festményein, szobrain, melyeken az archaizálás eszközével is él, az agglutinációkkal, összenövésekkel változatos formákat ad lelki és tudati sokféleségeinknek.
Művein meghatározó az ember és táj kapcsolata. A táj tágasságával és organikus, naturális jellegével ellenpontot képez az ember által emelt geometrikus struktúrákkal, a bezártsággal és az egyén önmagát is torzító konstrukcióival szemben."Sz. Molnár Erika művészettörténész
A fej oldalra fordul, egész vékonnyá laposodik, mint egy királyprofil az aranytalléron. Szurcsik József évtizedek óta festi, rajzolja és mintázza ezt a logószerű örök motívumot, az épület-testű lapos arcélű embereket.
Életpályája
Művészcsaládban nőtt fel, édesapja Szurcsik János festőművész, édesanyja Sárkány Anna festő és gobelinművész, akiknek tehetségét fiuk, József is örökölte. Képzőművészi pályafutásában fontos tényező volt a Képzőművészeti Főiskola, melyen, sokszorosított grafika szakon tanult 1980-tól 1985-ig. Majd ugyanitt 1985 és 1988 között művésztovábbképző mesterkurzuson vett részt és elnyerte a Derkovits-ösztöndíjat.
1986-ban a Hangár című kiadvány számára készített borítóképet, melyen először jelent meg a később védjegyévé vált, profilból ábrázolt férfifej.
Kortársaival, mint Gerber Pál, Gaál József, Rácmolnár Sándor, Gerhes Gábor, Kicsiny Balázs, sajátságos képi világot alakított ki, mely tartalmilag különböző, de logikailag többnyire azonos képi és esztétikai elemekre épül.
Nagyon sokoldalú művész, litográfiákat, szitanyomatokat, rézkarcokat készít. A sokszorosító grafika valamennyi ágával foglalkozik. Nagyméretű pasztellképeket, egyéni technikával akril-olaj képeket fest, ceruza- és tollrajzokat készít. Kisplasztikákat, festett szerszámszobrokat alkot, kísérletezik a térbeliség lehetőségeit kihasználva, plasztikus, színes papírinstallációkkal. Jelentősek díszlet- és könyvtervezései, illusztrációi. Többek között Vámos Miklós nagy sikerű Apák könyve című könyvének borítóját is ő tervezte.
Szurcsik József műveivel rendszeresen szerepel hazai és külföldi tárlatokon, szimpozionokon, Mexikótól Japánig, egyéni kiállításai voltak Szófiától Helsinkin át New Yorkig.
Képzőművészeti munkássága mellett hosszú ideje részt vesz a művészeti felsőoktatásban is.
2006-2009 az egri Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszék vezetője,
2014-2016 a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatási rektorhelyettese,
2015-2022 a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika Tanszékének vezetője,
2021-2022 a Magyar Képzőművészeti Egyetem általános rektorhelyettese.
A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Az 1986-ban létrehozott „rendszerváltó“ Art Reaktor művészeti-zenei csoport alapító tagja, emellett számos zenei formációban, művész zenekarban játszott az Erste Benedict-től a Tapasztalt Ecseteken át a Budapest Noise, vagy a Face2Face-ig.
2020-ban a Műcsarnok Szabadjáték – II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon és a
Szabadjáték – Szobák című kiállítások kurátora.
A művészek iránta táplált bizalmát, szakmai megbecsültségét bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedek során számos alkalommal kérték fel kiállítások, pályázatok, ösztöndíjak zsűrijében való részvételre, rendszeresen kérik föl kiállítások megnyitására, tárlatvezetésekre.
1998-2000, 2004-2007 a Nemzeti Kulturális Alap képzőművészeti kuratóriumának tagja volt.
Részt vett többek között a Derkovits Ösztöndíj Bizottság, a Hódmezővásárhelyi Őszi
Tárlat, a Szegedi Táblaképfestészeti Biennále, a Miskolci Grafikai Biennále, az Amadeus Ösztöndíj, a Szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztivál zsűrijében.
Megnyitotta kortársainak - sokak között Bukta Imrének és Gaál Józsefnek - valamint számos pályakezdő fiatal művésznek a kiállítását, vagy a Derkovits Ösztöndíjasok tárlatait a Műcsarnokban, illetve Szolnokon. Több kiállításon tartott tárlatvezetést, melyekkel a szakmai közönségen túl, a művészetet kedvelő laikus közönség körében is népszerűsítette a képzőművészetet a Műcsarnokban, a Magyar Nemzeti Galériában, a debreceni Modemben is.
További szakmai vezető tevékenységei:
1989-1990 BIG. OY. reklámügynökség, Helsinki - kreatív igazgató
1992-2022 Magyar Grafikusművészek Szövetsége - elnökhelyettes
1994-1996 DDB Needham reklámügynökség, Budapest - művészeti igazgató
1996 -1999 European Council of Artists, Koppenhága - végrehajtó bizottsági tag, Közép-Kelet-Európa referens
2013 “Hang-Szín-Hely”, Képzőművészek Élőzenei Fesztiválja, vezető kurátor, alapító- szervező, fesztiváligazgató
2015-16-ig től a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnöke volt
Tagságok
.jpg)
- 1985- Fiatal Képzőművészek Stúdiója
- 1986-88 Art-Reaktor művészeti – zenei csoport alapító tagja
- 1991- Folyamat Társaság tagja
- 1992- Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége tagja,
- 1992- Magyar Grafikusművészek Szövetsége tagja,
- 1992- a MAMŰ Társaságnak a tagja
- 1992- a Magyar Illusztrátorok Társaságának a tagja
- 1996-99 European Council of Artists végrehajtó bizottsága tagja
- 1998-2000, Nemzeti Kulturális Alap képzőművészeti kuratóriumának tagja
- 2004-2007 Nemzeti Kulturális Alap képzőművészeti kuratóriumának tagja
- Folyamat Társaság
Díjak, ösztöndíjak
- 1985. Kondor Béla emlékérem, Magyar Képzőművészeti Főiskola
- 1986. Fiatal Képzőművészek Stúdiójának díja, Budapest
- 1987. „Le Surrealisme", 15' Salon International Silver Prize, Revin, Franciaország
- 1988-90 Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj
- 1989. XIV. Miskolci Grafikai Biennále, Kondor Béla díj, Miskolc
- 1990. „A változás jelei" plakátkiállítás díja, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1991. XV. Miskolci Grafikai Biennále fődíja, Miskolc
- 1992. 4th International Cairo Biennale, első díj, Egyiptom
- 1993. Római ösztöndíj, Magyar Akadémia, Róma
- Bajor Kormány ösztöndíja, München, Németország
- 1997. Munkácsy Mihály-díj, The Masters of Graphic Arts , 4. Nemzetközi Grafikai Biennále Győr
- 1998. Magyar Aszfalt Kft. Festészeti díja
- 2001. „BEIJ' 01.- I. Japán Illusztrációs biennále" díja
- 2003. Hungart ösztöndíj, Budapest
- 2006. Az év grafikája díj, Budapest
- 2006. Miskolci Grafikai Biennále díja
- 2007. A 29. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat díja
- 2023. Érdemes Művész
Kötetei
- Bestiarium humanum; Pauker Holding Kft., Budapest, 2020 (Pauker collection)
Jegyzetek
- ↑ MKE - Szurcsik József. . (Hozzáférés: 2015. február 8.)
Források
- Bárdosi József: Tulajdonságok nélküli művészet. Orpheusz Kiadó, 2005.
- Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés
- Szurcsik József honlapja
- Művész adatbázis: Szurcsik József festő (1959– )
- Szurcsik József munkássága az Eszterházy Tanárképző Főiskola honlapján Archiválva 2011. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szurcsik József személyes adatszolgáltatása
További információk
- Földényi F. László, A harag korszaka, Magyar Napló, 1992. június 12.
- Novotny Tihamér, Amikor az ember csak működik, végrehajt és teljesít, Ferenczy Múzeum – Művésztelepi Galéria, Szentendre, katalógus előszó, 1995
- Dr. Keserü Katalin, A halak jegyében, Élet és Irodalom, 1995. július 21.
- Sinkó István, A halak ura, Új Művészet, 1995/11-12.
- Hemrik László, Költői képek, Új Művészet 2000/3.
- Szücs György, A lélek mérnöke avagy van-e a léleknek térfogata?, Kortárs, 2003. június
- Kukorelly Endre, És mi van a szavakkal?, Premier, 2003 szeptember, Lettre Arc+kép, Lettre International 2004. nyár, 53. szám.
- Szurcsik József: Világok találkozása – kiállítás
- Szurcsik József; szöveg Nagy T. Katalin; Faur Zsófi Galéria, Budapest, 2010 (Mai magyar képzőművészet)
- Szeifert Judit: Szurcsik József; HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, Budapest, 2014
