Szamossy Elek

A mai világban a Szamossy Elek nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a Szamossy Elek számtalan ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szamossy Elek-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak időbeli alakulását, számos aspektusát és mai jelentését. Multidiszciplináris megközelítésből arra törekszünk, hogy megértsük, milyen szerepet játszik a Szamossy Elek az életünkben, és hogyan formálta az általunk ismert világot.

Szamossy Elek
Született1826. június 28.[1][2]
Déva
Elhunyt1888. április 21. (61 évesen)[1][2]
Budapest[3]
GyermekeiSzamossy László
Foglalkozása
  • festőművész
  • litográfus
  • tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamossy Elek témájú médiaállományokat.

Szamossy Elek (Déva, 1826. június 28. – Budapest, 1888. április 21.) festőművész, litográfus, hivatalnok, tanár, Szamossy László festőművész apja.

Élete

Batthyány Lajos miniszterelnök és kormányának tagjai, Szamossy Elek litográfiája

1848-49-ben a szabadságharc alatt az Erdélyben szerveződött 15. Mátyás huszárezredben honvédhuszárként, előbb őrmester, majd hadnagy rendfokozatban harcolt.[4] Első mestere a bécsi Karl Rahl volt, de csak rövid ideig. 1855 és 1859 között Velencében dolgozott, majd a békésgyulai kastélyban portrékat festett. Ebben a városban fedezte fel Munkácsy Mihály tehetségét, aki akkor még asztalosinas volt. Két évig lelkesen oktatta az ifjú Munkácsyt, magával vitte dél-magyarországi körútjaira is, ahová arcképfestés céljából hívták.

Munkácsy 16 éves korában Szamossy Elek egy akadémiai képzettségű festő tanítványa lett. Mestere nemcsak technikai ismereteit gyarapította, de megismertette a művészettörténet alapjaival is.
– Végvári Lajos: Munkácsy és az európai hagyomány[5]

Később Budapestre költözött, itt is több portrét festett, de 1865-ben mégis hivatalnok lett a hadügyminisztériumban. Később, amikor Trefort Ágoston kinevezte reáliskolai tanárnak, elköltözött és Nagyváradon rajzot oktatott. 1877-ig volt tanárként alkalmazva. 1884-ben újabb szélütés érte és 1888. április 21-én hunyt el Budapesten.

Művei

Szamossy Elek: Flóra

Szűz Mária című festményét a Szépművészeti Múzeum őrzi. A legnagyobb Szamossy-gyűjtemény 22 képet tesz ki és a Temesvári Szépművészeti Múzeumban őrzik, ahová Szamossy egyik pártfogója, Ormós Zsigmond főispán hagyatékából került.

Jegyzetek

  1. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Benezit művészeti lexikon (Oxford) . Oxford University Press, 2006 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven). Union List of Artist Names , 2008. augusztus 16. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
  4. ↑ Imreh Sándor: Visszaemlékezés az 1848–49. évi szabadságharcra Erdélyben, mek.oszk.hu
  5. ↑ Végvári Lajos:: Végvári Lajos: Munkácsy és az európai hagyomány (magyar nyelven). derimuzeum.hu. . (Hozzáférés: 2015. április 22.)

Források

További információk

Ez a festőről, grafikusról vagy fotográfusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!