Singer Jakab
Ebben a cikkben a Singer Jakab lenyűgöző világát fedezzük fel. Legyen szó karakterről, koncepcióról, eseményről vagy jelentős dátumról, a Singer Jakab kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és az idők során számtalan ember kíváncsiságát és érdeklődését váltotta ki. A következő néhány sorban az eredetét, a mai világra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy hogyan alakította az élet különböző aspektusaival kapcsolatos felfogásunkat és megértésenket. Készüljön fel, hogy új részleteket és perspektívákat fedezzen fel a Singer Jakab-en, miközben izgalmas utazásra vállalkozunk a világra gyakorolt hatásán keresztül.
| Singer Jakab | |
| Született | 1867. december 13. Sajókazinc |
| Elhunyt | 1939. november 7. (71 évesen) Temesvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | egyházi író, orientalista |
Singer Jakab (Sajókazinc, 1867. december 13. – Temesvár, 1939. november 7.), temesvári főrabbi, erdélyi zsidó vallási író, orientalista.
Életútja
1885–1895 között a budapesti egyetem bölcsészkarának és az Országos Rabbiképző Intézetnek a hallgatója volt. Ugyanott bölcsészeti doktorátust szerzett; 1896-ban rabbivá avatták. A csurgói, szentesi, majd 1897-től a Temesvár-gyárvárosi hitközség főrabbija volt; a Baumhorn Lipót tervezte zsinagógában „megmagyarosította a szószéket”. Az első világháború alatt mint tábori rabbi is működött.
Temesvárt létrehozta az Izraelita Magyar Irodalmi Társaságot, amelynek haláláig választmányi tagja volt. Ugyancsak választmányi tagja a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulatnak. Vámbéry Árminnal beutazta a Közel-Keletet, megtanult törökül, arabul, tatárul. A bánsági zsidók története és a szefárd hagyományok nemzetközileg ismert kutatója. Számos cikke, tanulmánya jelent meg a temesvári lapokban, főképp a Temesköz zsidóságának múltjáról.
Az Erdélyi és Bánsági Rabbiegyesület kiadásában megjelent Közlemények I. és II. kötetében (Temesvár, 1934; uo. 1939) közölte Diego d’aquillar – egy marranus története, Szefárd zsidó szokások és hagyományok, valamint A Farchi család c. tanulmányait.
Művei
- Jóna próféta, tekintettel mondáira (Budapest, 1894);
- A dömmék (Budapest, 1895);
- Avatóbeszéd a Temesvár-gyárvárosi templom felavatásakor (Bonyhád, 1899);
- Adatok a bánsági zsidók történetéhez a XVIII. században (in: Emlékkönyv Bloch Mózes tiszteletére. Budapest, 1905);
- Temes megye és a zsidók polgárosítása (Budapest, 1907);
- A munka áldása (Temesvár, 1907);
- A temesvári zsidók az 1848–49-es szabadságharcban (Történelmi és Régészeti Értesítő 1913/3–4);
- A Temesvár-gyárvárosi izraelita nőegylet hetvenöt éves története (Temesvár, 1921);
- A Maskil el Dol hatvanéves története (Temesvár, 1922);
- A temesvári rabbik a XVII. és XVIII. században (Szinérváralja, 1928).
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3
További információk
- Singer Jakab 40 éves jubileuma. In: Zsidó Évkönyv és Naptár 1936–1937
- Singer Jakab temesvári főrabbi halála. Népünk, 1939. november 24.
- sch. : Singer Jakab. Hitközségi Közlöny, 1939/1.
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
.svg){kind=small}