Schnitzer Ármin

A mai világban a Schnitzer Ármin nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Schnitzer Ármin felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Schnitzer Ármin legfontosabb szempontjait, elemezve annak különböző területekre gyakorolt ​​hatását és időbeli alakulását. Az eredetétől a jelenlegi állapotáig izgalmas utazásra indulunk, hogy mélyen megértsük mindazt, amit a Schnitzer Ármin kínál.

Schnitzer Ármin
Született1836
Hunfalva
Elhunyt1914. december 23. (77-78 évesen)
Állampolgárságaosztrák–magyar
Foglalkozásarabbi
Gyászjelentése

Schnitzer Ármin (Hunfalva, 1836. december 8. – 1914. december 23.)[1] Komárom híres főrabbija, iskolaigazgató, az Országos Rabbi Egyesület elnöke, a komáromi Jókai Egyesület alelnöke.[2]

Élete

A nikolsburgi jesiván és az ottani gimnáziumban tanult, később egyetemi tanulmányokat folytatott és bölcsészdoktor lett. 1861. december 31-én választották meg Komáromban rabbinak, ahol haláláig szolgált. Érdeme, hogy 1866-ban kieszközölte több magyar vádlott felmentését a haditörvényszéknél, 1867-ben pedig a vármegyénél az ő kezdeményezésére szüntették meg a zsidókra megalázó esküformulát. Jelentékeny tényezője volt Komárom város törvényhatóságának és kultúréletének. Később az Országos Rabbi Egyesület elnöke és a XII. községkerület alelnöke lett.

1892-ben negyven évi működés után Ferenc József a koronás aranykereszttel tüntette ki. Az izraelita hitközség által június 29-én rendezett jubileum-ünnepélyén a város és vidék vezérférfiai, a többi felekezetek lelkészei, vidéki paptársai és a város polgárai felekezeti különbség nélkül vettek részt. Ez alkalommal Jókai Mór is megtisztelte levelével. Komárom városa iskolaszékének, a városi törvényhatósági és a közigazgatási bizottságnak is tagja volt. Erős hazafias érzése, kiváló szónoki tehetsége (Komáromban tanult magyarul és ezen nyelven tartotta egyházi és alkalmi szónoklatait) által nagy népszerűségnek örvendett.

Willem Jansz Blaeu-féle éggömb 1603-ból (Schnitzer Ármin komáromi rabbi ajándéka)

A Duna Menti Múzeum éggömbjét ő ajándékozta a Múzeum Egyesület gyűjteményébe.[3]

Emlékezete

Művei

  • Ein Wort zur Geburtsfeier Seiner Majestät des Kaisers. Gesprochen im israel. Tempel zu Komorn. Komorn, 1862.
  • Beszéd a csallóközi 59. számú honvédzászlóalj lobogójának szentelése alkalmából. Komárom, 1872.
  • Beszéd ő cs. és kir. Felségöknek I. Ferencz József és Erzsébet egybekelése 25-dik évfordulójának örömünnepére 1879. ápr. 24. a rév-komáromi izr. templomban. Komárom, 1879.
  • Beszéd ő felsége 50. születésnapján. Komárom, 1880.
  • Beszéd Jókai Mór szülőházán elhelyezett emléktábla ünnepélye alkalmával. Komárom, 1881.
  • Zwei Predigten vor und nach dem Tisza-Eszlarer Prozess gehalten. Budapest, 1883. (Magyarul is.)
  • Beszéd Montefiore Mózes 100. születésnapja alkalmával. Komárom, 1884.
  • Gyászbeszéd Rudolf koronaherczeg elhunyta alkalmával. Komárom, 1889.
  • Beszéd ő felsége megkoronáztatásának 25. évfordulója alkalmával. Komárom, 1892.
  • Beszéd a haza ezeréves fennállása ünnepélyén. Komárom, 1896.
  • Zsidó kulturképek. (Életemből). Komárom, 1904.
  • Ünnepi beszéd, II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmából (1906. október 28., Komárom)
  • Eine Rabbinerwahl
  • Der Traum im jüdischen Schriftum

Cikkei jelentek meg a Komáromi Lapokban, Nemzetben, Magyar Hírlapban, Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyvében és a budapesti Egyenlőségben.

Jegyzetek

  1. ↑ Az Ujság, 1914. december 28.
  2. ↑ 1915 Komárom - A Jókai Közmivelődési- és Muzeum Egyesület hivatalos értesítője III, 152
  3. ↑ Gyulai Rudolf 1889: Kalauz. Komárom, 16.

Irodalom

Külső hivatkozások