Napjainkban a Selye János Gimnázium nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma világszerte. A Selye János Gimnázium eredetétől a mai relevanciájáig felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a hobbisták figyelmét. Gazdag és összetett történetével a Selye János Gimnázium kulturális és társadalmi szempontokat egyaránt befolyásolt, és hatása továbbra is viták és tanulmányok tárgya a különböző tudományágakban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Selye János Gimnázium jelentőségét és relevanciáját jelenlegi társadalmunkban, valamint az általa jelentett jövőbeli kihívásokat és lehetőségeket.
Selye János Gimnázium | |
A Selye János Gimnázium épülete | |
Alapítva | 1649 |
Névadó | Selye János |
Hely | Szlovákia, Komárom |
Típus | gimnázium |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Selye János Gimnázium weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Selye János Gimnázium témájú médiaállományokat. |
A Selye János Gimnázium – négy, és nyolcosztályos gimnázium Komáromban, a szlovákiai magyar középfokú oktatás egyik legfontosabb intézménye. Az 1649-ben alapított jezsuita, később bencés gimnázium utódja. 1908-ban költözött a Király Püspök utca 5. száma alatt található kétemeletes épületbe. 1994-ben vette fel egykori híres diákjának, Selye János stresszkutatónak a nevét. A gimnáziumba az egész szlovákiai magyar nyelvterületről érkeznek diákok, kollégium is tartozik hozzá.
Az iskolát mint érseki katolikus gimnáziumot 1649-ben alapították a Komáromban 14 évvel korábban letelepedett jezsuiták. 1749-ben építették fel első gimnáziumépületüket a Szent András-templommal szemben, a mai Duna Menti Múzeum helyén. 1773-ban a jezsuita rend feloszlatása után a pannonhalmi Benedek-rend kezébe került az iskola.
II. József a bencés rendet is feloszlatta és csak 1802-ben kapták vissza a gimnáziumot. A napóleoni háborúk alatt (ekkor a Nádor utcai épületet hadikórházként használták) és 1848-1849-ben is szünetelt a tanítás, majd 1850-ben az osztrák önkényuralom négyosztályos algimnáziummá fokozta le. Az 1848-as tűzvészben leégett Nádor utcai iskolaépületet 1861-re állították helyre. 1908-ban az iskola újra főgimnáziummá alakult és egyben a mai épületébe költözött. 1913-ban Karle Sándor alapította meg a gimnázium híres cserkészcsapatát, melyet később Bíró Lucián vezetett és 1945-ig működött. Az első világháború alatt (1914-1916 között) az épületben katonai kórház működött, de az oktatás a város más részein továbbra is folyt.
1924-ben az iskola 5 tanárát fosztották meg az állampolgárságtól.[1] 1938-ban 16 osztályos gimnáziummá alakult át. 1945-ben államosították az iskolát és 5 éven keresztül csak szlovák nyelvű oktatás folyt az épületben.
A magyar középiskola az 1950/1951-es tanévben nyílt meg újra, majd 1970-től gimnáziumként folytatja tevékenységét. Egy ideig óvónőképző is működött itt. Az 1992/1993-as tanévtől a négyosztályos mellett nyolcosztályos évfolyamok is indulnak. A 2008/2009-es tanévben a négyosztályosok mellett hatosztályos évfolyam is indult.
A bencés algimnázium főgimnáziummá emelésekor az egykor itt állt női kórház épületét választotta ki a város az új iskolaépület helyéül. Építését 1907 szeptemberében kezdték meg Herczeg Zsigmond építész tervei alapján és 1908. szeptember 8-án tartották ünnepélyes átadását. A gimnázium udvara közös a szlovák gimnáziuméval, az itt álló fabarakk 1938 előtt a vámhivatalnak adott otthont az akkori csehszlovák-magyar határon. Az épület előtt áll Király József püspöknek, az iskola jótevőjének a mellszobra. Az eredetileg 1914-ben felavatott szobrot (Istók János alkotását) 1947-ben eltávolították és csak 2001-ben került vissza eredeti helyére. Az anyát és gyermekét ábrázoló másik szobor Nagy János alkotása. A gimnázium falán négynyelvű emléktábla jelzi a komáromi cserkészcsapat megalapítását 1913. május 23-án. Az épület földszintjén 1994-ben leplezték le Selye János emléktábláját.
|
|
|
|