Samsung

Samsung
Típuscsebol
Alapítva1938
Székhely Dél-Korea, Szöul, Samsung Town
AlapítóI Bjongcshol (이병철, Lee Byung-chul)
Iparágfogyasztói elektronika, hajóépítés, távközlés, építőipar, pénzügyi szolgáltatások, petrolkémiai ipar, nehézipar, egészségügyi szolgáltatások
Forma
Termékek
Árbevétel247,5 milliárd USD (2011)
Profit18,3 milliárd USD (2011)
Alkalmazottak száma344 000 (2010)
LeányvállalataiSamsung Electronics
Samsung Life Insurance
Samsung Heavy Industries
Samsung C&T
Samsung SDS
TőzsdeKoreai Tőzsde
Samsung Town, a cég központja
Samsung Town, a cég központja
A Samsung weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Samsung témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Samsung Group (hangul: 삼성그룹, Szamszong Kurup, handzsa: 三星그룹, RR: Samseong Geurup), röviden Samsung a legnagyobb dél-koreai óriás ipari konglomerátum, azaz csebol, melynek bevételei a dél-koreai GDP 20%-át teszik ki. A cégcsoport az ország exportjának egyötödéért felelős. Leányvállalata, a Samsung Electronics bevételei alapján 2009-ben a világ első számú technológiaipari cége volt, 2012-ben az Apple mögött a második. A Fortune 500 listáján 2011-ben a 22. helyen szerepelt. A Samsung C&T építette a világ legmagasabb épületeit, többek között a Burdzs Kalifát, a Petronas-ikertornyokat és a Taipei 101-t.

A cég nevének jelentése „három csillag”, a hármas szám a hatalmasság, a nagyság képviselője, míg a csillagok a végtelenséget szimbolizálják. A cég ellipszis alakú kék logóját a Lippincott tervezte.

Története

1938-tól 1970-ig

1938-ban Lee Byung-chul (1910–1987) nagy uradalmi családja elköltözött Uiryeong megyéből a közeli Tegu városba, és megalapította a Samsung Sanghoe-t (삼성 상회, 三星 商會). A Samsung kis kereskedelmi cégként indult, negyven alkalmazottal, Su-dongban (most Ingyo-dong). A kezdetekben először szárított halakkal, helyben termesztett élelmiszerekkel és tésztával foglalkozott. A cég fokozatosan növekedett, ezért Lee 1947-ben elköltözött Szöulba. Amikor a koreai háború kitört, kénytelen volt elhagyni Szöult. Később létrehozott egy cukorfinomítót Busanban, Cheil Jedang néven. 1954-ben Lee megalapította Cheil Mojik-t és épített egy gyárat Chimsan-dongba, Daegu-ba. Ez volt a legnagyobb gyapjú malom az országban.

A Samsung sok különböző területen kereskedett. Lee igyekezett hogy a Samsung minden iparágban ott legyen. A cég olyan üzletágakban terjeszkedett, mint a biztosítások, az értékpapírok és a kiskereskedelem.

1947-ben Cho Hong-jai, a Hyosung-csoport alapítója, közösen befektetett egy új cégbe, a Samsung Mulsan Gongsa-ba vagy a Samsung Trading Corporation-be, a Samsung alapítójával, Lee Byung-chull-al. A kereskedelmi vállalat a mai Samsung C&T Corporation lett. Néhány év elteltével Cho és Lee a vezetési stílusuk különbségei miatt különváltak. Cho 30 százalékos részesedést akart. A Samsung Csoportot és a Hyosung csoportot, a Hankook Tire és más vállalkozások között választották el.

Az 1960-as évek végén a Samsung Group belépett az elektronikai iparba. Számos elektronikai céget indított el, mint például a Samsung Electronics Devices-t, a Samsung Electro-Mechanics-t, a Samsung Corning-ot és a Samsung Semiconductor & Telecommunications-t, és létrehozta a Suwon-i létesítményt. Első terméke a cégcsaládnak egy fekete-fehér televízió volt.

1970-től 1990-ig

1980-ban a Samsung megvásárolta a Gumi városában lévő Hanguk Jeonja Tongsin-t és belépett a telekommunikációs hardverek piacára. Korai termékei kapcsolótáblák voltak. A létesítményt később telefon- és faxrendszereket készítő gyárrá alakították, illetve később a Samsung mobiltelefon-gyártásának központjává vált. Napjainkra már több mint 800 millió mobiltelefont gyártottak ott. A vállalat az 1980-as években csoportosította a cégeket Samsung Electronics név alatt.

Az alapító Lee halála után 1987-ben, a Samsung csoport négy üzleti részre volt osztva: a Samsung csoportra, a Shinsegae csoportra, a CJ csoportra és a Hansol csoportokra. A Shinsegae (diszkontáruház, áruház) eredetileg a Samsung csoport részét képezte, az 1990-es években viszont szét lett választva a Samsung csoport, a CJ csoport (Étel / Vegyszerek / Szórakozás / Logisztika) és a Hansol csoport (Papír / Távközlés) között. Ma ezek a szétválasztott csoportok függetlenek, és nem tartoznak a Samsung csoporthoz. A Hansol-csoport képviselője azt mondta: "Csak az üzleti világot szabályozó törvényeket nem ismerő emberek hihetnek valamit abszurdnak", hozzátéve: "Amikor a Hansol-csoport 1991-ben elkülönült a Samsung Csoporttól, az összes fizetési garanciát és a Samsung leányvállalataival való kapcsolattartást megszüntette.” A Hansol-csoport forrása azt állította: "A Hansol, Shinsegae és CJ csoportok a Samsung csoporttól való elválasztásuk óta független irányítás alatt áll". A Shinsegae áruház ügyvezető igazgatója elmondta: "A Shinsegae-nek nincsenek fizetési garanciái a Samsung Csoporthoz".

Az 1980-as években a Samsung Electronics nagymértékben fektetett be a kutatásba és a fejlesztésbe, olyan beruházásokba, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszottak a vállalatnak a globális elektronikai ipar élvonalában. 1982-ben egy televíziós szerelőüzemet épített Portugáliában; 1984-ben egy üzemet New Yorkban; 1985-ben Tokióban épített üzemet; 1987-ben egy létesítményt épített Angliában; egy másik létesítményt pedig Austinban, Texasban, 1996-ban. 2012-től a Samsung több mint 13 000 000 000 dollárt fektetett be az austini létesítményébe, amely Samsung Austin Semiconductor néven működik. Ez Austin városában a legnagyobb külföldi befektetés, sőt Texasban is, és az egyik legnagyobb külföldi befektetés az Egyesült Államokban is.

1990-től 2000-ig

A Samsung nemzetközi társaság lett az 1990-es években. A Samsung építési ága szerződést kötött a Malajziában található két Petronas-torony egyikének, Tajvan 101-es tajvani építményének és az Egyesült Arab Emírségekben található Burj Khalifa-nak megépítésére. 1993-ban Lee Kun-hee a Samsung-csoport tíz leányvállalatát értékesítette, csökkentette a vállalatot, és egyesítette az cég tevékenységeit, hogy három iparágra összpontosítson a cégcsoport: elektronika, mérnöki munka és vegyszerek. 1996-ban a Samsung-csoport megvásárolta a Sungkyunkwan Egyetem alapítványát.

A Samsung 1992-ben lett a világ legnagyobb memóriakártya-gyártója, és az Intel után a világ második legnagyobb chipgyártója (lásd a World Top 20 Semiconductor Market Share rangsorát évenként). 1995-ben létrehozta első folyadékkristályos kijelzőjét. Tíz évvel később a Samsung a világ legnagyobb folyadékkristályos kijelzőpanel-gyártója lett. A Sony, amely nem fektetett be nagy méretű TFT-LCD-be, kapcsolatba lépett a Samsunggal, és 2006-ban az S-LCD a Samsung és a Sony közös vállalkozásaként jött létre annak érdekében, hogy mindkét gyártó számára stabil ellátást biztosítson az LCD panelek számára. . Az S-LCD a Samsung (50% plusz egy részvény) és a Sony (50% mínusz egy részvény) tulajdonában volt, és gyárakkal illetve létesítményekkel rendelkeztek Tangjungban, Dél-Koreában. 2011. december 26-án bejelentették, hogy a Samsung megvásárolta a Sony részesedését ebben a közös vállalkozásban.

A többi koreai vállalathoz képest a Samsung viszonylag gyengébb volt az 1997-es ázsiai pénzügyi válság miatt. A Samsung Motort ezért jelentős veszteséggel értékesítették a Renault-nak. 2010-től a Samsung Motorban a Renault részesedése 80,1 százalék, míg a Samsungnak 19,9 százalék. Emellett a Samsung az 1980-as évektől 1990-es évek végéig sok repülőgépet gyártott. Végül alakult egy vállalat 1999-ben Korea Aerospace Industries (KAI) néven, amely a Samsung Aerospace, a Daewoo Heavy Industries és a Hyundai Space és Aircraft Company három hazai nagy repülőgép-divíziója egyesülésének eredménye. A Samsung azonban továbbra is csak repülőgép-motorokat és gázturbinákat gyárt.

2000-től napjainkig

2010-ben a Samsung tízéves növekedési stratégiát jelentett be öt vállalkozásra összpontosítva . Ezek közül az egyiknek a biogyógyszerekre kellett összpontosítania, amelyhez 2 100 000 000 000 vont adtak.

2012 első negyedévében a Samsung Electronics a világ legnagyobb mobiltelefongyártója lett az egységértékesítéssel, leelőzve a Nokiát, amely 1998 óta volt piacvezető.

A híres Samsung jel a New York-i Times Squaren

2012. augusztus 24-én kilenc amerikai bíró úgy döntött, hogy a Samsung Electronicsnak 1,05 milliárd dollárt kell fizetnie az okostelefon-technológia hat szabadalmának megsértése miatt. A díj még mindig kevesebb, mint az Apple által kért 2,5 milliárd dollár. A határozat azt is kimondta, hogy az Apple nem sérti az ügyben idézett hat Samsung szabadalmat. A Samsung megvétózta a döntést, amely szerint a lépés az ágazat innovációját károsíthatja . Ezt egy dél-koreai ítélet is követett, amelyben megállapította, hogy mindkét vállalat bűnös az egymás szellemi tulajdonának megsértésében . A döntést követő első kereskedelmi nap során a Samsung részvényei a Kospi-indexen 7,7% -kal csökkentek, ami a legnagyobb esés 2008. október 24-e óta. Az Apple aztán megpróbálta betiltani nyolc Samsung telefon értékesítését (Galaxy S 4G, Galaxy S2 AT & T, Galaxy S2 áthidaló, Galaxy S2 T-Mobile, Galaxy S2 Epic 4G, Galaxy S bemutató, Droid töltés és Galaxy) az Egyesült Államokban , amelyet a bíróság megtagadott .

2015-ben a Samsung több amerikai szabadalmat kapott, mint bármely más vállalat - beleértve az IBM-t, a Google-t, a Sony-t, a Microsoftot és az Apple-t is. A vállalat december 7-én 7 679 közüzemi szabadalmat kapott.

2016. augusztus 2-án a Samsung Electronics bemutatta a Galaxy Note 7 okostelefonját , amely 2016. augusztus 19-én került értékesítésre. 2016. szeptember elején azonban a Samsung felfüggesztette a telefon értékesítését, és informális visszahívást jelentett be. Ez akkor következett be, amikor a telefonok egyes egységei túlzott hőt termeltek, ami tüzet és robbanást eredményezett. A Samsung egy új verzióval helyettesítette a telefonokat; később azonban kiderült, hogy a Galaxy 7-es telefonok új verziója is hibás volt. A Samsung 2016. október 10-én visszahívta az összes Galaxy Note 7 okostelefont, és a következő nap véglegesen befejezte a telefon gyártását.

A vállalatbirodalom Magyarországon

Fordítás

Jegyzetek

  1. a b c Samsung Profile 2011. Samsung.com, 2010. december 31. . (Hozzáférés: 2012. június 10.)
  2. Return of the overlord. The Economist, 2010. március 31. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  3. Hutson, Graham, Richards, Jonathan. „Samsung chairman charged with tax evasion - Times Online”, The Times, 2008. április 17. (Hozzáférés: 2011. február 28.) 
  4. Technology - Samsung beats HP to pole position. Ft.com, 2010. január 29. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
  5. Global 2000: Top Technology Companies. Forbes, 2012. . (Hozzáférés: 2012. július 16.)
  6. Fortune 500 South Korea. CNN, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 16.)
  7. Burj Khalifa. Samsung C&T. . (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  8. 한국 10대 그룹 이름과 로고의 의미. www.koreadaily.com, 2006. július 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.)
  9. Samsung. Lippincott. . (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  10. a b History - Corporate Profile - About Samsung - Samsung. web.archive.org, 2011. április 15. . (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  11. Industrial giant’s roots tied to nylon products. Korea JoongAng Daily. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  12. . web.archive.org, 2011. május 1. . (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  13. Herald, The Korea: Samsung to celebrate 100th anniversary of late founder (angol nyelven). www.koreaherald.com, 2010. március 29. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  14. a b Hansol, Shinsegae Deny Relations with Saehan. Korea JoongAng Daily. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  15. 13 000 000 000-os befektetés Austinban. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  16. South Korean court rules Samsung didn’t copy Apple’s iPhone design, but both infringed patents - The Washington Post. web.archive.org, 2012. augusztus 26. . (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  17. Samsung buys out Sony LCD venture”, 2011. december 26. (Hozzáférés: 2019. március 21.) (brit angol nyelvű) 
  18. UPDATE 1-Samsung Techwin to spin off camera business”, Reuters, 2008. november 6. (Hozzáférés: 2019. március 21.) (angol nyelvű) 
  19. Biogen Idec Inc Massachusetts Teams With Samsung. web.archive.org, 2012. augusztus 23. . (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  20. Samsung, Biogen Idec Agree to Set Up $300 Million Venture - Businessweek. web.archive.org, 2013. január 16. . (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  21. Samsung overtakes Nokia in phones”, 2012. április 27. (Hozzáférés: 2019. március 21.) (brit angol nyelvű) 
  22. Samsung Overtakes Nokia for Cellphone Lead - IHS Technology. technology.ihs.com. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  23. Vascellaro, Jessica E.. „Apple Wins Big in Patent Case”, Wall Street Journal, 2012. augusztus 25. (Hozzáférés: 2019. március 21.) (amerikai angol nyelvű) 
  24. Samsung bites back after Apple victory. www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  25. Dél-koreai döntés. . (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  26. Bloomberg - Are you a robot?. www.bloomberg.com. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  27. Bloomberg - Are you a robot?. www.bloomberg.com. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  28. Scribd (angol nyelven). Scribd. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  29. New stats: Samsung surges past IBM to lead U.S. patent race for 2015 (amerikai angol nyelven). GeekWire, 2015. december 15. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  30. Samsung reveals Galaxy Note 7 will be unveiled at event on August 2nd. Mail Online, 2016. július 18. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  31. Hern, Alex. „Samsung Galaxy Note 7 production permanently ended following battery explosions”, The Guardian, 2016. október 11. (Hozzáférés: 2019. március 21.) (brit angol nyelvű) 
  32. Samsung Will Ask All Global Partners to Stop Sales and Exchanges of Galaxy Note7 While Further Investigation Takes Place (angol nyelven). news.samsung.com. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  33. Samsung scraps Galaxy Note 7 production”, 2016. október 11. (Hozzáférés: 2019. március 21.) (brit angol nyelvű) 

További információk