Elektronika

A mai világban a Elektronika a nagyközönség számára nagyon fontos és érdekes témává vált. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Elektronika különböző területeken és ágazatokban fókuszpontként helyezkedett el, vitákat és elmélkedéseket generálva a hatása és relevanciája körül. A politikától a tudományig, a kultúráig és a szórakoztatásig a Elektronika-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Elektronika jelentését és következményeit, elemezve annak időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását.

 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: A cikk nem folyamatos szöveg, hanem felsorolások halmaza

Az elektronikai eszközök szabályozzák az elektronok áramlását, elektromos jellé alakítják a fizikai mennyiségeket. Fő felhasználási területeik az elektronikus áramkörök szabályozása és vezérlése, az információfeldolgozás, a műsorszórás. Az elektronikus áramkörökben kis értékűek az áramok és feszültségek, mivel feladatuk nem az elektromos áram energiájának továbbítása, hanem az elektromos jelek információ-hordozó képességét használják fel. Az elektronika nem tévesztendő össze az elektrotechnikával, amely az elektromos áram energiájának ipari felhasználásával foglalkozik (részterületei az erősáramú és a gyengeáramú technika).

Az elektronikus rendszerek az alábbi fő egységekre oszthatók fel:

  1. bemenet – az elektromos vagy mechanikus érzékelők (jelátalakítók) jeleket fognak fel, (például: hőmérséklet, nyomás, fordulatszám), és azokat alakítják át elektromos jellé (feszültség, áram stb.),
  2. jelfeldolgozó áramkör – az elektromos jelet erősíti, feldolgozza, átalakítja.
  3. kimenet – a feldolgozott jelet visszaalakítja valamely fizikai formába (például: hang).

A televízió a műsorjelet antennájával fogja fel, majd jelfeldolgozó áramkörei a bemenetet szín-, fényerő- és hanginformációkká alakítják. A kimeneti eszköz, például a katódsugárcső a szín- és fényerő jeleket a képernyőjén látható képpé, a hangszóró a hangjeleket (általában mágneses úton) hanggá alakítja át.

Elektronikai mérőműszerek

Lásd még: Villamos műszerek

Áramkörök

Elektronikai szereléstechnológia

Passzív alkatrészek

Félvezető alkatrészek

Félvezető áramkörök technológiája

  • Vastagréteg technológia: 25 mikrométertől nagyobb
  • Vékonyréteg technológia

Elektroncső

  • Katódsugárcső (CRT)
  • Klisztron
  • Magnetron
  • Dióda
  • Kételektródás elektroncső, mely anóddal, és katóddal rendelkezik. A villamosan fűtött katódból elektronok lépnek ki, melyeket az anód pozitív feszültsége esetén begyűjti. Negatív anódfeszültség esetén ez nem következik be. Ezáltal az áramot létrehozó elektronáramlás csakis a katódtól az anód felé folyhat.
  • Trióda: háromelektródás elektroncső, mely anóddal, katóddal, és vezérlőráccsal rendelkezik. A villamosan fűtött katódból elektronok lépnek ki, melyek a pozitív feszültségre kapcsolt anódba csapódnak, de ezt megelőzően áthaladnak a vezérlőrács spiráljai által létrehozott erőtéren is. Ennek változtatásával befolyásolhatjuk az átáramló elektronok mennyiségét, vezérelhetjük az anódáramot. Tehát a trióda aktív elem, és régen, főleg hangfrekvenciás feszültségerősítő fokozatokban, és URH fokozatokban használták.
  • Tetróda, Sugártetróda
  • Pentóda
  • Hexóda

Kijelzőeszközök

Elektromechanikai érzékelők

Termoelektronikai eszközök

  • Peltier-cella
  • Termisztor

Fotoelektronikai eszközök

Antenna

Analóg áramkörök

Rádiókban, erősítőkben, elektronikus szabályzókban használt áramkörök:

Digitális áramkörök

Számítógépekben, elektronikus órákban, programozható logikai áramkörökben, ipari vezérlőkben használt kapcsolások.

Zaj

Elektronikus eszközökben előforduló zaj effektusok:

Elektronikai elméletek

  • Matematikai eljárások az elektronikában
  • Digitális elektronika
  • Analóg elektronika

Félvezető anyagok

Kapcsolódó szócikkek

További információk

  • U. Tietze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki könyvkiadó, 1973.
  • Klaus Beuth, Olaf Beuth: Az elektronika alapjai - I-III., Műszaki könyvkiadó 1990.
  • Zombori Béla: Elektronika, Tankönyvmester 2007, ISBN 9639668338.
  • Zombori Béla: Digitális elektronika, Tankönyvmester 2007, ISBN 9789639668348.
  • Puskás István; Kovács Csongor: Analóg elektronika, General Press 2010, ISBN 9789636432157.
  • Hegyesi László; Kovács Csongor: Digitális elektronika, General Press 2010, ISBN 9789636432164.
  • Csákány Antal: Elektronika

Elektronikával foglalkozó weboldalak