Fotoellenállás
A mai világban a Fotoellenállás rendkívül releváns téma, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból elemezzük. A társadalom folyamatos fejlődése és az emberek életmódjában bekövetkező változások miatt elengedhetetlen, hogy megértsük a Fotoellenállás fontosságát és hatását mindennapi életünkre. A történelem során a Fotoellenállás vita és vita tárgya volt, és arra ösztönözte a kutatókat, szakértőket és szakembereket, hogy elmélyítsék tanulmányaikat, hogy megértsék az élet különböző területeire gyakorolt hatásait. Emiatt ez a cikk részletesen foglalkozik a Fotoellenállás-el, elemezve annak okait, hatásait és lehetséges megoldásait, azzal a céllal, hogy az olvasók átfogó képet kapjanak erről a manapság annyira aktuális témáról.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A fotoellenállások fénytől függő ellenállások. A fényérzékeny rétegek kialakítására nagyon erős fényelektromos tulajdonságokkal bíró anyagokat (kadmium-szulfid CdS, ólom-szulfid PbS stb.) használnak.
Minél jobban megvilágítunk egy fotoellenállást, annál inkább csökken az ellenállása. A fotoellenállás meghatározott fényerősséghez tartozó ellenállásértéke azonos típusoknál is meghatározott tartományban szór, ez a tartomány az ún. szórási sáv. A fotoellenállás meghatározott fényhullámhossznál éri el a legnagyobb érzékenységet, ezt spektrális érzékenységnek nevezzük. Vannak olyan fotoellenállások amelyek kimondottan speciális hullámhosszra, azaz színekre érzékenyek.
A fotoellenálláshoz megadják a sötét-ellenállást (megvilágítás nélküli ellenállásérték MΩ nagyságrendű) és a világos ellenállást (1000lx megvilágításhoz tartozó ellenállásérték 100Ω… 1-2kΩ-ig). A fotoellenállások tehetetlensége néhány milliszekundumnyi.