Tápegység
Ebben a cikkben a Tápegység lenyűgöző világát tárjuk fel, amely téma több millió ember figyelmét ragadta meg szerte a világon. Történelmi eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig a Tápegység kitörölhetetlen nyomot hagyott a populáris kultúrában. Ezeken az oldalakon keresztül elmélyülünk annak különböző oldalaiban, és felfedezzük relevanciáját olyan változatos területeken, mint a tudomány, a művészet, a technológia és a politika. Ez a cikk exkluzív interjúkkal, mélyreható elemzésekkel és érdekes tényekkel gazdagító utazásra vezet a Tápegység minden kínálatában. Készülj fel, hogy elmerülj egy izgalmas, meglepetésekkel teli univerzumban, mert ezekben a sorokban Tápegység lesz a vitathatatlan főszereplő.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A tápegység olyan készülék, amely az elektromos hálózat energiáját a rácsatlakoztatni kívánt eszköz által megkívánt feszültségűre alakítja.
Az elektromos készülékek különféle feszültséget és áramerősséget igényelnek. Az elektronikus áramkörökkel ellátott berendezésekhez általában egyenfeszültség is szükséges; amit célszerűbb a hálózati váltakozó feszültség átalakításával, mint például akkumulátorokból biztosítani.
A tápegységek lehetnek
- önálló készülékek, amelyek a hálózati feszültségből és/vagy egy akkumulátor feszültségéből állítanak elő meghatározott értékű feszültség(ek)et
- valamilyen elektromos eszköz belső szerkezeti egysége, amely a hálózati feszültségből és/vagy egy akkumulátor feszültségéből állít elő a készülék többi áramköre számára megfelelő feszültség(ek)et.
Típusai
- Lineáris üzemű tápegység (Analóg-disszipatív)
- Kapcsolóüzemű tápegység (Nagyfrekvenciás, vagy D osztályú)
Fajtái
Stabilizált tápegység
A kimeneti oldalon a feszültség változás kiküszöbölés érdekében szabályzó elektronikát alkalmaznak, így a kimeneti feszültség állandó marad. Amennyiben a táplálandó készülék a feszültség ingadozásaira érzékeny, ilyen tápegységet célszerű alkalmazni.
Stabilizálatlan tápegység
Szabályzó elektronikát nem tartalmaz, ezért a kimeneti feszültség a terhelés, és a bemeneti feszültség függvényében változik. Egyszerűbb felépítésű berendezésekhez használják.
Speciális tápegységek
Léteznek több bemenetű tápegységek is, amelyek nemcsak a hálózat irányából vannak megtáplálva, hanem akkumulátorról vagy szárazelemről, esetleg napelemről, dinamóról, generátorról is megtáplálhatóak. Az akkumulátorral is táplálható tápegységek gondoskodnak az akkumulátor töltéséről is, amikor a tápegység a hálózathoz is kapcsolódik.
Főbb részei
- Transzformátor
- Egyenirányító(k), vagy Graetz-híd
- Szűrő áramkör. A hálózati egyenirányítás okozta feszültségingadozást („brumm”) és az esetlegesen a hálózatból érkező magasabb frekvenciájú zavarjeleket küszöböli ki.
- Pufferkondenzátor (kis terhelőáramoknál)
- RC-szűrő (egy soros ellenállás és egy párhuzamosan kapcsolt kondenzátor)
- LC-szűrő (egy soros tekercs és egy párhuzamosan kapcsolt kondenzátor)
- Stabilizátor áramkör. A megkívánt kimeneti jellemzők szerint többféle lehet.
- Feszültségstabilizátoros
- Soros stabilizátor
- Párhuzamos stabilizátor
- Áram stabilizátoros
- Feszültségstabilizátoros
A tápegység rövidzárlat védelmére gyakran olvadóbiztosítékot; a túlterhelés ellen elektronikus zárlatvédelmet alkalmaznak.
Források
További információk
