A Radnóti Sándor témája régóta foglalkoztatja, változatos dimenziói és leágazásai felkeltették az akadémikusokat, szakembereket és a téma szakértőit egyaránt. Történelmi eredetétől a modern alkalmazásokig a Radnóti Sándor folyamatosan releváns és rendkívül fontos kutatási területnek bizonyult számos kontextusban. Ahogy a társadalom fejlődik, a Radnóti Sándor iránti érdeklődés állandó marad, bizonyítva, hogy képes alkalmazkodni és releváns maradni egy folyamatosan változó világban. Ebben a cikkben a Radnóti Sándor különböző aspektusait és a különböző területekre gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy holisztikus képet adjunk erről a lenyűgöző témáról.
Radnóti Sándor | |
Stekovics Gáspár felvétele (2011) | |
Született | Recht Sándor 1946. március 27. (79 éves)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar[3] |
Szülei | Recht István |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Lista
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Radnóti Sándor témájú médiaállományokat. | |
Radnóti Sándor, születési nevén Recht Sándor (Budapest, 1946. március 27. –) Széchenyi-díjas magyar esztéta, kritikus, filozófus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
A Petőfi Sándor Gimnázium[4] elvégzése után, 1964–1969 között az ELTE magyar-filozófia szakára járt (Lukács György tanítványa, az úgynevezett „Lukács-óvoda” tagja). 1969–1972 között a Magvető Könyvkiadó, 1972–1980 között a Gondolat Könyvkiadó szerkesztője volt. 1980-1989 között szellemi szabadfoglalkozású, a magyar demokratikus ellenzék egyik fontos alakja volt. Egy nyilatkozatban szolidaritást vállalt a Charta ’77-tel. Részt vett 1985. június 14–16. között a monori találkozón.
1988–1989 között az SZDSZ Országos Tanácsának a tagja volt. 1989-től a Holmi folyóirat megszűnéséig a szerkesztőbizottság tagja volt. 1994-ben országgyűlési képviselőjelölt volt. 1993 óta egyetemi tanár (ELTE BTK). 1995–1999 között a Soros Alapítvány könyvpályázati zsűrijének elnöke volt. 1996 óta a Magyar Ösztöndíjbizottság tagja. 1997–2000 között, valamint 2006–2010 között a Kossuth- és Széchenyi-díjak irodalmi albizottságának elnöke volt. 2003. április 22-én előadást tartott a Mindentudás Egyetemén Jó ízlés, rossz ízlés címmel.
2009-ig részt vett az AEGON művészeti díj zsűrizésében. 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.
Kutatási területe: kritika, művészetfilozófia a 20–21. században.
Radnóti István (1906–1965) orvos és Barta Magdolna fia.[5] Apai nagyapja Recht Sándor (1867–1918)[6] zenetanár és hegedűművész volt. Dédapja, Recht Ignác (1837–1899)[7] nagyváradi rendőrkapitány, dédanyja, Bauer Zsófia (1843–1925) a nagyváradi polgári leányiskola igazgatónője volt.
Felesége 1969 óta Kardos Julianna. Gyermekei Anna (1975) és András (Csáki Judit színikritikustól, 1992).[8]
2004 és 2005 között hat pályaművel összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta filozófusi kör.[9]
A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumokból kiderült, hogy a Magyar Bálint akkori oktatási miniszter által létrehozott és felügyelt NKTH pályázatain Boda Miklós elnöklése alatt olyan, filozófusok által beadott pályázatok nyertek, amelyeket tartalmi okok miatt azonnal vissza kellett volna utasítani, mert témájuk köszönő viszonyban sem volt a pályázati kiírással, az elnyert összegek pedig irreálisan magasak voltak a feladat súlyához képest.[10] Ezt az érintettek cáfolták.
Végül a rendőrség, majd az ügyészség is kimondta 2012-ben, hogy nem történt bűncselekmény: "Megalapozatlannak ítélte az ügyészség Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos panaszait, amelyeket a filozófuspályázatok ügyében indult nyomozások lezárása ellen nyújtott be. Az ügyészség szerint a rendőrség helyes döntést hozott akkor, amikor bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárásokat."[11]