Pesti indóház
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Pesti indóház témáját, elemezve a társadalomra gyakorolt hatását és a mai relevanciáját. A Pesti indóház évek óta vita és vita tárgya, és hatása különböző területekre terjed ki, a kultúrától a politikáig, a technológián és a tudományon keresztül. Az elemzés során megvizsgáljuk a Pesti indóház-et körülvevő különböző szempontokat, a történelmi eredetétől a modern világra gyakorolt hatásaiig. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Pesti indóház különböző nézőpontjait és véleményét, azzal a céllal, hogy panorámás és teljes képet adjunk annak fontosságáról a jelenlegi kontextusban. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Pesti indóház-ről!
| Pesti indóház | |
| (Régi Nyugati pályaudvar) | |
 | |
| A Pesti indóház egy 19. század közepén készült ábrázoláson | |
| Település | Budapest |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1845–1846 |
| Megnyitás | 1846. július 15. |
| Bezárás | 1877 |
| Lebontás éve | 1877 körül |
| Lebontás oka | a vasúti forgalom növekedése nagyobb pályaudvar építését tette szükségessé |
| Építési stílus | klasszicizmus |
| Tervező | Zitterbarth Mátyás |
| Építész(ek) | Wilhelm Paul Eduard Sprenger |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | fejállomás |
| Elhelyezkedése | |
 Pesti indóház
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 39″, k. h. 19° 03′ 27″47.510833°N 19.057500°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 39″, k. h. 19° 03′ 27″47.510833°N 19.057500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pesti indóház témájú médiaállományokat. | |
A Pesti indóház, a köznyelvben gyakran Régi Nyugati pályaudvar egy mára elbontott budapesti vasúti épület. Harminc éven át szolgált. Bontását a Nagykörút építése tette szükségessé, amelynek nyomvonalában feküdt. Néhány jellemző vonását megőrizte a Nyugati pályaudvart tervező August W. de Serres osztrák építész, így a régi és az új épület hasonlatos.[1]
Története
Magyarországon Pest és Vác között épült meg az első vasútvonal. Ennek keretében 1845–1846-ban Zitterbarth Mátyás tervei alapján megépült Magyarország első fejpályaudvara, a Pesti indóház. A régi képek alapján ez egy nagy méretű, sárga burkolatú, valószínűleg klasszicista stílusú épület volt. A gyorsan növekvő vasúti forgalom miatt az indóház az 1870-es évekre kicsinek bizonyult, ezért elbontásáról döntöttek. Helyére épült 1874 és 1877 között a ma is meglévő új Nyugati pályaudvar. Érdekesség, hogy az új csarnokot az indóház felett, kevéssel északra tolva építették fel, hogy biztosítani lehessen a folyamatos vonatközlekedést, és csak annak elkészülte után bontották le a korábbi pályaudvart. A déli részen hozzácsatolt épület a Nagykörút túloldalára került, a MÁV Üzletvezetőség irodái működtek benne,[2] majd 1978-ban lebontották.[3]
Az egykori indóház épülete helyén ma a Jókai utca torkolatánál álló forgóóra található.
Külső hivatkozások
- Tarján M. Tamás - 1877. október 28. | A Nyugati pályaudvar megnyitása (Rubiconline)
- Tarján M. Tamás - 1846. július 15. | Az első magyar vasútvonal átadása (Rubiconline)
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Vámos Ferenc: A Nyugati pályaudvar történetéből. Közlekedéstudományi Szemle, 1964. (14. évf., 8. sz.) 358.
- ↑ Az egykori Pesti indóház a lebontása előtt a MÁV Üzletvezetőség épületeként funkcionált - Ilyen is volt Budapest
- ↑ A Pesti Indóház bontása 1978-ban
