A mai világban a Zitterbarth Mátyás egyre fontosabbá vált. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a Zitterbarth Mátyás minden korosztály és szakma számára érdekes téma lett. Megalakulása óta a Zitterbarth Mátyás szenvedélyes vitákat váltott ki, és intenzív tanulmányok és kutatások tárgya. Kétségtelen, hogy a Zitterbarth Mátyás egy sokrétű téma, amely a szempontok széles skáláját fedi le, és érdemes mélyrehatóan megvizsgálni, hogy megértsük valódi hatókörét és jelentését a mai világban.
Zitterbarth Mátyás | |
Zitterbarth Mátyás 1851-ben. Borsos József alkotása | |
Született | 1803 Pest |
Elhunyt | 1867. november 14. Pest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | építész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zitterbarth Mátyás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ifj. Zitterbarth Mátyás (Pest, 1803 – Pest, 1867. november 14.) magyar építész. Az Ausztriából Pestre települt építészcsalád legjelentősebb tagja, id. Zitterbarth Mátyás építész fia, Zitterbarth Henrik építész apja. A pesti klasszicista építészet egyik legjelentősebb mestere volt.
1828-tól mintegy ötven műve ismert (ezek jelentős részét azóta lebontották). 1848. júniusától főszázados a pest-budai lovas nemzetőrségnél, szeptember 27-től címzetes őrnagy. Buda császári megszállása (1849. január – április) után ismét szolgálatba lépett: július 9-től a pesti gyalogos nemzetőrség ideiglenes főparancsnoka volt. Később ismét építész, számos fővárosi középület építője, kivitelezést is vállalt, pl. a Citadella alapjainak munkáit vállalata végezte. A klasszicista formajegyeket pályája vége felé romantikus elemekkel ötvözte.