Ferencváros vasútállomás

Ferencváros vasútállomás
2010-ig Budapest-Ferencváros
Cím
OrszágMagyarország
Hely1097 Budapest, Fék utca 3.
Állomáskategória
  • II. személyszállítási kategória
  • I. teherszállítási kategória
ÁllomáskódFC
UIC állomáskód5510025
IBNR állomáskód5500133
Megnyitás1877. október 22.
Felhasználási területvasútállomás
ÜzemeltetőMÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Tszf. magasság112 m
Része ennekMagyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzónaközép-európai idő
Vasútvonalak
Szolgáltatások
Vonatok
  • expresszvonat
  • gyorsvonat
  • InterRégió
  • személyvonat
  • G10
  • S36
  • G43
  • Elhelyezkedése
    Ferencváros vasútállomás (Budapest) Ferencváros vasútállomás Ferencváros vasútállomás Pozíció Budapest térképén
    é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 05′ 19″47.468583333333, 19.08855555555647.468583°N 19.088556°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 05′ 19″47.468583333333, 19.08855555555647.468583°N 19.088556°E
    Térkép
    A Wikimédia Commons tartalmaz Ferencváros vasútállomás témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    Ferencváros vasútállomás vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt Magyarország legnagyobb állomása. Középponti szerepe az Összekötő vasúti híd megépítése során alakult ki, ugyanis ezen a hídon keresztül halad át Magyarország keleti és nyugati országrésze közötti vasútforgalom mintegy 90%-a.

    A pályaudvar a Körvasút és a Budapest–Hegyeshalom–Bécs, valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal közbenső állomása. Forgalmának nagyobb részét viszont még a mai napig is a budapesti pályaudvarokat és állomásokat összekötő körvasúton bonyolódó teherforgalom teszi ki.

    Története

    Az 1870-es évek végén Budapesten már három nagy fejpályaudvar működött: az Osztrák Államvasút Társaság (OÁVT) Nyugati, a MÁV Losonci (később Józsefvárosi) és a Déli Vasút Budai (ma Déli) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT Kőbánya-Teher vasútállomását kötötte össze az Északi Vasút Kőbánya felső vasútállomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett Királyvágány.

    A MÁV által szorgalmazott és épített összekötővágányok első szakaszát 1877-1878 között helyezték üzembe. Az első szakasz 19 km hosszú vágánya az ekkorra felépült Összekötő vasúti hídon keresztül Kőbánya felsőt kötötte össze Kelenfölddel. Ennek az összekötő vágánynak a részeként épült meg Ferencváros állomás.

    Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunapart teherpályaudvaron át a Fővámház magasságáig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a Központi Vásárcsarnokba, ellátva a folyamatosan növekvő népességű fővárost.

    A ferencvárosi rendező pályaudvar légi fotón

    Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-Hizlaló vasútállomáson keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc, sem a Baranya vármegyei Szentlőrinc állomással) vezető vágányt.

    1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunapart teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Ferencvárossal.

    1889-ben összesen 23 km vágány épült Ferencváros és Józsefváros, Kőbánya felső, valamint az 1884-ben elkészült az új Központi pályaudvar (a jelenlegi Keleti pályaudvar) között. Az 1891-92-es években a helyezték üzembe Ferencváros–Marhavásártér és Ferencváros–Sertéshizlaló között vágányokat.

    Tulajdonképpen már 1900 végén befejezték, de csak 1902-ben helyezték forgalomba Ferencváros rendező pályaudvarról kiágazó, 1,5 km hosszú, a IX. kerületi bikaréti sertésvásártelepig haladó vágányt. A vonal mentén állomás létesült Sertésvásártér néven. A vonal építését, de csak később 1902-ben vették ténylegesen használatba.

    Az 1900-as évektől az ugrásszerűen megnövekedett teherforgalom részére a pályaudvart a déli irányban, a régi gubacsi puszták felé bővítették, építették tovább. Először a mai Nyugati rendező épült meg, keleti oldalában egy gurítódombbal, nyugati oldalában vasúti kocsijavító műhelyekkel.

    1950-1954 között felépült a Keleti rendező, az új, korszerűnek számító fékezőelemes gurítódombbal.

    Az 1980-as évek végétől kezdve a Ferencváros körül korábban kiépített kiszolgáló vágányokat elbontották, mivel a vágóhidakat, valamint a vágóhidak melléktermékeire épülő ipartelepeket felszámolták, legfőképp azért, mert az eredetileg a város szélére épült vágóhidakat és gyárakat napjainkra a város körbenőtte.

    Kapcsolódó vonalak

    Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok Józsefvárost, Keleti pályaudvart, Kőbánya felsőt és Kőbánya-Kispestet kötik össze. Magyarországon egyedülálló módon itt fut hat nyíltvonali vágány egymás mellett. A nyugatra lévő vágányok Kelenföld állomást kötik össze a pályaudvarral az Összekötő vasúti hídon át. Déli irányban a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal indul, Soroksári út állomásig két vágánnyal.

    A pályaudvarba becsatlakozott még egy vonal, a Kis-Burma is. Ferencváros - Nyugati rendező végéről indult, a Nagykőrösi út (mai M5-ös autópálya bevezető szakasz) vonalán. Itt elérte a Cséry-féle szemétvasutat (későbbi 51-es villamos) és azzal párhuzamosan haladt egy darabon, majd a Nagykőrösi útról letérve Soroksár állomás északi végén csatlakozott be a 150-es vonalba.

    Funkciók

    M28 1006 a ferencvárosi fűtőházban

    Ferencváros első vágányai a Kőbánya felső és Kelenföld közötti vonallal párhuzamosan épültek ki. Ezekből ma már 19 vágány létezik, mindegyik forgalom alatt áll. A hátsó vágányok közül többet a síktolatásos elegyrendezéshez használnak.

    A pályaudvaron egy emelt szigetperon van a III. és IV. átmenő fővágányok között, valamint egy alacsony oldalperon a II. vágány mellett. A peronokat szintben, a vágányokon létesített átjárókon lehet megközelíteni. A peronok keleti végén felüljáró is épült, azonban elsősorban nem az utasok, hanem a pályaudvaron dolgozók számára.

    Ezeken a vágányokon túl épült ki a vontatási telep, fordítókoronggal. Jelenleg két mozdonyszín áll: egy a dízel- és egy a villanymozdonyok számára.

    A mozdonyszín mögött terül el a ferencvárosi rendező pályaudvar több mint 80 vágány kapacitással, amelyek nagyobb része ma is üzemben van. Jelenleg csak egy gurítódomb üzemel, a megcsappant teherforgalom miatt a korábbihoz képest kevesebb műszakban működik.

    A rendező pályaudvar vágányai fogják közre a központi szertárat, azonban az átalakuló MÁV csoportok alkatrész, ruha és egyéb termékek beszerzése más módon fog történni, jelentősége emiatt lecsökkent.

    A BKV Ferencvárosi kocsiszínje rendelkezik összekötővágánnyal Ferencváros felé, például ezen a vágányon tolták be a vasúti kocsikon érkező Combino villamos szerelvényeket.

    Forgalom

    Járat Útvonal Gyakoriság
     G10  Budapest-KeletiFerencvárosBudapest-KelenföldBiatorbágyBicske alsóBicskeAlsógallaTatabányaTóvároskertTataKomáromÁcs → (NagyszentjánosGyőrszentiván →) Győr-GyárvárosGyőr Napi 3-5 Győr felé
     S36  Kőbánya-KispestFerencvárosBudapest-KelenföldAlbertfalvaBudafokKastélyparkTétényligetÉrd alsóTárnok (– Martonvásár) Óránként
     G43  Kőbánya-KispestFerencvárosBudapest-KelenföldBudafokBudatétényBarosstelepÉrdligetÉrd felsőTárnokMartonvásárBaracskaKápolnásnyékVelenceGárdonyAgárdSzékesfehérvár Óránként
     G43  SzékesfehérvárDinnyésAgárdGárdonyVelencefürdőVelenceKápolnásnyékPettendBaracskaMartonvásárTárnokÉrd felsőÉrdligetBarosstelepBudatétényBudafokBudapest-KelenföldFerencvárosKőbánya-Kispest Kora reggel 3 Budapest felé
    gyorsított személyvonat Budapest-KeletiFerencvárosBudapest-Kelenföld – (BiatorbágyBicske alsóBicske →) AlsógallaTatabánya (← Vértesszőlős) – TóvároskertTata (← AlmásfüzitőAlmásfüzitő felsőSzőny) – KomáromÁcs (← NagyszentjánosGyőrszentiván) – Győr-GyárvárosGyőrAbdaÖttevényLébény-MosonszentmiklósMosonmagyaróvárLevélHegyeshalom Munkanapokon napi 1-2 pár
    Dacia-Corvin nemzetközi gyorsvonat Wien Hauptbahnhof (Bécs)HegyeshalomMosonmagyaróvárGyőrTatabányaBudapest-KelenföldFerencvárosBudapest-KeletiSzolnok (közvetlen kocsikkal Kolozsvárra) – BékéscsabaLőkösháza – Curtici (Kürtös) – Arad (Arad) – Deva (Déva) – Simeria (Piski) – Alba Iulia (Gyulafehérvár) (← Coșlariu (Koslárd)) – Blaj (Balázsfalva) – Mediaș (Medgyes) – Sighișoara (Segesvár) – Brașov (Brassó) – Predeal (Predeál) – Sinaia – Ploiești Vest – București Nord Napi 1 pár
    InterRégió SzombathelySárvárCelldömölkMezőlakPápaVaszarSzerecsenyGyömöre-TétGyőrszabadhegyGyőrKomáromTataTatabányaBicskeBudapest-KelenföldFerencvárosBudapest-Keleti Vasárnap 1 Budapest felé
    InterRégió GyőrKomáromTataTatabányaBicskeBudapest-Kelenföld → (Ferencváros →) Budapest-Keleti Vasárnap 1 Budapest felé
    Vitorlás InterRégió SzolnokÚjszászNagykátaSzentmártonkátaTápiószecsőSzőlősnyaralóSülysápPusztaszentistvánMendeGyömrőMaglódi nyaralóMaglódEcserRákoskertRákoshegyRákosKőbánya felsőFerencvárosBudapest-KelenföldVelenceSzékesfehérvárBalatonaligaSzabadisóstóSzabadifürdőSiófokBalatonszéplak felsőBalatonszéplak alsóZamárdi felsőZamárdiSzántódBalatonföldvárBalatonszemesBalatonlelleBalatonboglárFonyódligetFonyód Nyári hétvégéken napi 1 pár
    Egy RoLa vonat indulásra készen Ferencváros állomáson

    Személyforgalom

    Az állomáson a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal személyvonatai, a Székesfehérvár és Kőbánya-Kispest között közlekedő gyorsított személyvonatok és a tárnoki személyvonatok állnak meg, valamint nyári időszakban egy-két, a Balaton felé közlekedő távolsági fürdővonat áll meg, melyek közül az egyik Záhonyból Tapolcára közlekedik.

    Teherforgalom

    Rendező pályaudvari szerepe miatt éjjel-nappal, az év minden időszakában jelentős a teherforgalom. Naponta átlagosan (adat) tehervonat közlekedik le. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság idején előfordult olyan nap, amikor a pályaudvar külső része teljesen üres volt.

    Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel

    Jegyzetek

    1. A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata alapján
    2. Az ország szíve: Ferencváros, avagy merre mehetnek a délegyházi vonatok? - www.innoteka.hu, 2018, április
    3. Ha a 201-es váltó mesélni tudna - Indóház Online, 2015.04.05.

    Források