Paul Czinner

A következő cikkben a Paul Czinner-ről fogunk beszélni, amely ma nagyon fontos téma. A Paul Czinner egy olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét felkeltette, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár személyes szintű jelentősége, akár a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt. A Paul Czinner megjelenése óta széles körű vitát váltott ki, és egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a szakértők és a hobbibarátok körében. Ebben a cikkben a Paul Czinner-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását. Készüljön fel, hogy belépjen a Paul Czinner lenyűgöző világába, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!

Paul Czinner
Született1890. május 30.[1][2][3][4][5]
Bécs[6]
Elhunyt1972. június 22. (82 évesen)[1][2][3][4][5]
London
Állampolgársága
HázastársaElisabeth Bergner
Foglalkozása
IskoláiBécsi Egyetem
KitüntetéseiNémet filmdíj (1967)
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Czinner témájú médiaállományokat.

Paul Czinner (Czinner Pál) (Bécs, 1890. május 30.[7] – London, 1972. június 22.) magyar származású német filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró.

Életpályája

Czinner Bernát (Bertalan) Sátoraljaújhelyről származó kereskedő és Jacobsen Hermine fiaként született. Tanulmányait a Bécsi Egyetemen végezte, ahol filozófiát és irodalmat hallgatott. Művészi pályájának első állomása Bécsben Max Reinhardt színháza volt. Itt színész és rendezőgyakornok volt. Az osztrák fővárosban került kapcsolatba a filmmel, és 1924-ben Berlinben már előkelő nevet vívott ki magának. A hitlerizmus elől Angliába emigrált, ahol 1933-ban házasságot kötött Elisabeth Bergner színésznővel. 1940-ben az USA-ban telepedtek le. 1949-ben Ausztráliában turnézott feleségével.

Munkássága

Az ún. német kamarajáték hagyományait folytatta. Érdeklődése általában a házasság, a férfi és a nő viszonya, a családi élet problémái felé fordult. Erőssége a gondos lélektani elemzés, a nagy igényű művészi kidolgozás volt. Filmjeinek hősnője többnyire saját felesége volt. Különösen a néma korszakban alkotott figyelemreméltó műveket (pl. a Nju (1924) klasszikus szerelmi háromszöge Elisabeth Bergnerrel, Emil Jannings-szal és Conrad Veidt-tel). Londonban régebbi sikereinek angol verzióit forgatta. Itt készítette el William Shakespeare Ahogy tetszik című művének 1936-os filmváltozatát, amelyet 1966-ban a magyar televízió is bemutatott. Színházi producer- és rendezőként dolgozott New Yorkban, Chicagóban. Angliába visszatérve főként opera- és balettfilmeket készített.

Magánélete

Felesége 1933–1972 között Elisabeth Bergner (1897–1986) osztrák-német színésznő volt.

Filmjei

Filmrendezőként

Forgatókönyvíróként

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 30.)
  7. ↑ Születési bejegyzése a bécsi izraelita hitközség születési akv. 3194/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 30.)
  8. ↑ Tirso de Molina nyomán Balázs Bélával író
  9. ↑ Angol változata 1937-ben készült el Dreaming Lips címmel

Források

  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 225. old.

További információk