Orlovača
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Orlovača témáját, elemezve annak legrelevánsabb aspektusait és hatását különböző összefüggésekben. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig elmélyülünk azokban a részletekben, amelyek a Orlovača-et az idők során jellemezték, valamint a témával kapcsolatos jövőbeli perspektívákat. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Orlovača hogyan hatott a különböző területekre, a kultúrától a tudományig, a politikáig és általában a társadalomig. Hasonlóképpen átgondoljuk, hogy a Orlovača milyen hatással volt az emberek mindennapi életére, valamint a globális panorámára. Végső soron ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Orlovača-ről, mély és gazdagító megértést biztosítva az olvasó számára ennek az izgalmas témának.
| Orlovača | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2991 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 844,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,54 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 19″, k. h. 16° 44′ 13″44.971900°N 16.736900°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 19″, k. h. 16° 44′ 13″44.971900°N 16.736900°E | |
 | |
Orlovača (szerbül: Орловача), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 42, közúton 53 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 1 km-re délkeletre, 130 – 140 méteres tengerszint feletti magasságban, a Miloševac-patak mentén fekszik. Régen átfolyt rajta az Orlovača-patak is, amely ma már nem érinti a település határát, mivel jóval északabbra, Čirkin Poljénél összefolyik a Miloševaccal. Orlovača ma már lényegében összenőtt a várossal. A határokat a Prijedor - Banja Luka főút (észak), a Dobrljin - Doboj vasút (nyugat) és a Miloševac-patak (dél) képezi. Orlovača ma már jellegzetes, külvárosi jellegű település, ahol sok családi ház található. A településen két kisebb futballpálya, valamint az FK Žitopromet stadionja található. A vasút mellett található a Prijedori gabonasiló is, amely a város panorámáját uralja.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 744 | 2796 |
| Bosnyák | 184 | 68 |
| Horvát | 39 | 38 |
| Jugoszláv | 70 | 4 |
| Egyéb | 68 | 85 |
| Összesen | 1105 | 2991 |
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
További információk
