Brezičani (Prijedor)

A mai világban a Brezičani (Prijedor) releváns téma, amely különböző területeken nagy jelentőséget kapott. A politikától a tudományig a Brezičani (Prijedor) felkeltette a szakértők és a hétköznapi emberek figyelmét egyaránt. A történelem során a Brezičani (Prijedor) alapos viták, kutatások és elemzések tárgya volt, amelyek rávilágítottak fontosságára és relevanciájára a társadalomban. Ebben a cikkben a Brezičani (Prijedor)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, annak eredetétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a minket oly sokat foglalkoztató témáról.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Brezičani (egyértelműsítő lap)
Brezičani
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községPrijedor
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség1221 fő (2013)[1]
Népsűrűség68,0 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület17,95 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 00′ 42″, k. h. 16° 39′ 20″45.011700°N 16.655600°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 42″, k. h. 16° 39′ 20″45.011700°N 16.655600°E
Térkép

Brezičani (szerbül: Брезичани), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 51, közúton 61 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re északnyugatra, a Szana jobb partján, 130 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll. Áthalad rajta a Prijedort Novi Graddal összekötő főútvonal és vasútvonal. A faluban általános iskola, posta, több üzlet és étterem működik. Az aktív lakosság mintegy harmada a prijedori gyárakban dolgozik.[3]

Éghajlata

Az éghajlat mérsékelten kontinentális, a minimum hőmérséklet -20, a maximum hőmérséklet 40 fok. Az évi középhőmérséklet +11 fok, míg a napsütéses napok száma egy évben átlagosan 60. A csapadék mennyisége 991 mm/m2.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[4] 		Népesség
2013[4]
Szerb 1159 1123
Bosnyák 361 58
Horvát 6 6
Jugoszláv 99 3
Egyéb 23 31
Összesen 1648 1221

Története

A határában feltárt régészeti leletek tanúsága szerint itt már a kőrézkorban és a bronzkorban is laktak emberek.[5]

A települést először a bécsi háború (1683–1699) idején említik.[3] 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Prijedor községhez tartozó településnek 59 háztartása, 336 ortodox szerb és 11 muszlim lakosa volt.[6] 1910-ben a községben 117 háztartást 700 ortodox szerb, 66 muszlim és 15 katolikus lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 133 háztartása és 912 lakosa volt.[8] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Lakói nagy számban csatlakoztak a szerb felkelőkhöz. 1941 júliusa és 1942 májusa között a környéken súlyos harcok folytak a felkelők és a megszálló csapatok között. Ezeknek a csatáknak az eredménye volt az 1. Krajina partizánhadosztály egységeivel együttműködve Prijedor és Ljubija első felszabadítása 1942. május 16-án.[9]

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Gazdaság

Brezičani területén fehéragyag készletek találhatók, de a talaj gazdag kavicsban, homokban és egyéb építőanyagban. Brezičani területén nagyon kedvező feltételek vannak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. Az e területről készült elemzések szerint a zöldség-gyümölcstermesztés, valamint a mezőgazdasági és állattenyésztés, a méztermesztés, a virágtermesztés és a faiskolai termelés fejlesztése lehetséges és további lehetőségek vannak a zöldség-gyümölcstermesztés, valamint az erdei gyümölcs- és gyógynövény-gyűjtés területén. Jó példa erre a Vitaminka (Prijedorcanka) nevű cég, amely 2013-ban több mint 7000 tonna gyümölcsöt vásárolt fel.

Oktatás

A településen található a „Jovan Cvijić” Általános Iskola, amely az egyik legnagyobb szerb földrajztudósról és etnológusról kapta a nevét. Az iskola korábbi neve „Milan Egić” volt. Az iskola a második világháború után kapta ezt a nevet a nemzeti felszabadító háború Brezičaniban született nemzeti hőséről. 1979-ben volt az iskolában volt a legtöbb diák, összesen 800, 2019-ben pedig már csak 142 tanuló, ami a falu, de az egész boszniai Krajina térségének nagymértékű elnéptelenedésének a következménye. Az iskola olyan intézmény, amely köré más tevékenységek is szerveződnek, mint a különböző csoportok tevékenysége, valamint az 1970-ben alapított „Milan Egić” Kulturális és Művészeti Társaság munkája, amely más vidékekről is eredő népdalok, folklórjátékok és táncok révén kitartóan ápolja régiója néprajzi örökségét.

Nevezetességei

  • Čičev Do – őskori település maradványai a magaslat tetején. Erődítésnek nyoma nincs. A leletek között kőszekerce és számos cseréptöredék került elő. A település a kőrézkorban jött létre, majd a korai és a késő bronzkorban is használatban volt.[5]
  • Szent Marina vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv temploma
  • A brezičani mecset 1992 nyarán, a boszniai háború idején teljesen megsemmisült, az építőanyagokat eltávolították a helyszínről. A régi muszlim temető mellett 2001-től már csak egy kőhalom, a mecset alapjainak maradványa volt látható. A lerombolt mecset helye a háború befejezése után több mint 15 évig üresen állt. Az újjáépítés 2010-ben kezdődött.[10]

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  3. ↑ a b Српскa енциклопедијa (2011) - Брезичани
  4. ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  5. ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 10.)
  6. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
  7. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
  8. ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
  9. ↑ Dragutin Čurguz, Milorad Vignjević, Drugi Krajinski Narodnooslobodilački Partizanski Odred „Mladen Stojanović” Prijedor, 1982. 7. o.
  10. ↑ Brezičani Mosque. griffinshare.fontbonne.edu . (Hozzáférés: 2024. október 12.)

További információk