Krivaja (Prijedor)
Mai cikkünkben a Krivaja (Prijedor) témakörben fogunk elmélyülni, egy olyan releváns témában, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Ebben a szövegben a Krivaja (Prijedor) különböző aspektusait elemezzük, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Elmerülünk történetében, feltárjuk a következményeit a különböző területeken, és elgondolkodunk a jelenlegi kontextusban való fontosságán. A Krivaja (Prijedor) egy izgalmas téma, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból foglalkozzunk, ezért ebben a cikkben arra törekszünk, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a kérdésről. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző felfedezésen!
| Krivaja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 640 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 28,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,16 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 23″, k. h. 16° 50′ 51″44.839700°N 16.847500°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 23″, k. h. 16° 50′ 51″44.839700°N 16.847500°E | |
 | |
Krivaja (szerbül: Криваја), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 29, közúton 37 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 25 km-re délkeletre, 175 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban, a Saničani-tótól délkeletre elterülő dombvidéken fekszik. Több településrészből áll.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 994 | 631 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 3 | 5 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 15 | 4 |
| Összesen | 1014 | 640 |
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó településen 125 háztartást, 837 ortodox, 18 görög katolikus és 8 római katolikus lakost találtak.[4]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 151 háztartása és 855 lakosa volt.[5] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv temploma
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
További információk
