Nagy Endre (vadász)

A mai világban a Nagy Endre (vadász) rendkívül releváns téma, amely minden típusú egyén figyelmét felkeltette. A mindennapi életre gyakorolt ​​hatásától a társadalomra gyakorolt ​​általános hatásáig a Nagy Endre (vadász) folyamatos vitákat váltott ki, és ösztönözte az innovatív megoldások keresését. Ez a cikk multidiszciplináris megközelítéssel igyekszik feltárni a Nagy Endre (vadász) különböző szempontjait, átfogó és naprakész jövőképet kínálva ezzel a témával kapcsolatban. Különböző esettanulmányok elemzésével a cél az, hogy az olvasó számára olyan globális és kritikai látásmódot adjon, amely lehetővé teszi a Nagy Endre (vadász) jelentőségének a mai világban való jobb megértését és lehetséges jövőbeli vonatkozásait.

Ez a szócikk a vadászról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Endre (egyértelműsítő lap).
Nagy Endre
Dr. Nagy Endre szobra az általa alapított balatonedericsi Afrika Múzeum bejáratánál
Dr. Nagy Endre szobra az általa alapított balatonedericsi Afrika Múzeum bejáratánál
SzületettSchvend András Endre
1913. november 12.[1][2]
Szőny[2]
Elhunyt1994. július 12. (80 évesen)[3]
Tapolca
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • vadász
  • zoológus
  • igazgató
IskoláiMagyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (–1936)
Sírhelye
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Endre témájú médiaállományokat.

Nagy Endre (Ószőny, 1913. november 12. - Tapolca, 1994. július 12.) jogi doktor, csendőrtiszt, vadász, zoológus, múzeumigazgató és -alapító.

Életrajz

1913. november 12-i dátummal anyakönyvezték születését Ószőnyben,[4] Schvend András Endre néven. Édesapja Schvend Lipót Sándor uradalmi gazdatiszt, édesanyja Nagy Erzsébet; 1912-ben megkötött házasságukat[5] 1926-ban felbontották, édesanyja másodszor nem ment férjhez, Endrét (ezt a keresztnevet használta) nagyrészt anyai nagyapja, Nagy János (1868. június 24. Ederics[6] – 1938. május 4. Keszthely[7]) nevelte.

A gimnáziumot Keszthelyen végezte el, majd Pécsen szerzett jogi doktorátust. A csendőrség állományába lépett, nagyapja iránti tiszteletből annak halálakor felvette a Nagy nevet.[8] 1944-ben titokban feleségül vette báró Hatvany (Deutsch) Alexandrát, de ez kitudódott, lefokozták, bebörtönözték. A börtönben ismerkedett meg többek között Rajk Lászlóval, így a háború befejeződése után vadászati felügyelőként magas pozícióba került, a kormányzati, pártközponti vadászatok egyik szervezője volt az Államvédelmi Hatóság tiltakozása ellenére. Ellenlábasai végül is felülkerekedtek, rövid időre újra börtönbe került, majd 1952-ben feleségével és kislányával Ausztriába disszidált, és Nyugat-Németországban telepedett le. Ott elvégzett egy vadászati iskolát és állatkertigazgatóként is dolgozott. Az 1954-es düsseldorfi vadászati világkiállítás szervezői között volt, majd 3 gyűjtőutat szervezett Afrikába. 1958-ban kitelepült Tanganyikába (melynek neve 1964-ben Tanzániára változott), ahol vadászvezetőként, később az ottani nemzeti park létrehozójaként tevékenykedett. Mindvégig tartotta a kapcsolatot szülőhazájával, az 1971-es vadászati világkiállítás Magyarországra hozatalának kimunkálója volt. Felesége halála után 1978-ban másodszor is megházasodott Magyarországon, és hazatelepült. Az ő közbenjárására került a híres Windischgrätz trófeagyűjtemény Keszthelyre a vadászati múzeumba. 1984-ben létrehozta Balatonedericsen az Afrika Múzeumot, mely ma is látogatható. 1994-ben hunyt el Tapolcán. Hamvait Balatonedericsen és Tanzániában helyezték örök nyugalomra.

Jegyzetek

  1. ↑ https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=10507
  2. ↑ a b FamilySearch Historical Records
  3. ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
  4. ↑ Szőny állami születési anyakönyve, Schvend András Endre római katolikus fiú, 1913. november 12. 142/1913. folyószám. Familysearch
  5. ↑ Veszprémi állami házassági anyakönyv, 12/1912. folyószám. Itt a férj neve Schvendt. Utólagos bejegyzésben a válás adata. Familysearch
  6. ↑ Nemesvita r. kat. egyházi keresztelési anyakönyve, javított 40/1868. folyószám. Familysearch
  7. ↑ Keszthelyi állami halotti anyakönyv 92/1938. folyószám
  8. ↑ Lásd az 1-es forrást, születési anyakönyvi bejegyzést

Források

További információk

  • Beretz Katalin: Puskák — pajzsok — fohászok. Dr. Nagy Endre Afrika-vadász kalandos élete. Budapest, 2001. 307 o. 6 tábla