Mai cikkünkben a Man-sziget témáját fogjuk alaposan megvizsgálni, amely téma felkeltette a kutatók, filozófusok, tudósok és a nagyközönség figyelmét. A Man-sziget évszázadok óta vita és tanulmányozás tárgya, és relevanciája a mai társadalomban tagadhatatlan. A technológiára és a tudományra gyakorolt hatásától a kultúrára és művészetre gyakorolt hatásáig a Man-sziget sokrétű jelenségnek bizonyult, amely megérdemli figyelmünket. Ebben a cikkben a Man-sziget különböző aspektusait elemezzük, megvizsgáljuk eredetét, időbeli alakulását és a modern világra gyakorolt hatását. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Man-sziget bonyolultságain keresztül!
A Man-sziget (manx nyelven Ellan Vannin) vagy Mann[3] (Mannin) az Ír-tengeren fekvő sziget, a Brit-szigetek földrajzi középpontja. Nem része az Egyesült Királyságnak, viszont a brit koronafüggőségek közé tartozik. Az Európai Unió területének nem volt része, de vámterületének igen. Valaha önálló állam volt, a középkorban egy kelta királyság létezett a területén.
A sziget a Brit-szigetek, egy az európai kontinenstől északra fekvő szigetcsoport egyik tagja. A sziget az Ír-tengerben fekszik, nagyjából egyenlő távolságra Írországtól, Skóciától és Angliától.
A sziget 48 km hosszú és 13–24 km széles. Teljes területe 572 km². A sziget északi és déli részén elhelyezkedő hegyeket a középső völgy választja el. A legészakibb rész kivételesen sík, aminek nagy része a jégkorban lerakódott, Nyugat-Skóciából származó üledék. Ezekből alakult ki idővel Port of Ayre kavicsos strandja. Csak egy olyan csúcs van, aminek a magassága meghaladja a 600 métert, ez a 621 méter magas Snaefell. Egy régi mondás szerint innét körülnézve az ember hat királyságot lát. Ezek maga Man-sziget, Írország, Skócia, Anglia, Wales és a Mennyország.[4][5][6] Egy másik monda szerint van egy hetedik királyság, Neptun királysága, a tenger.[7][8]
Őslakói kelták (gaelek) voltak. A 9. században norvég vikingek hódították meg a szigetet, és a szomszédos Hebridákkal és más kisebb szigetekkel közös birtokként uralták. A szigetek urai előbb a dublini viking királyok, majd az Orkney-szigeteken székelő viking királyok hűbéresei voltak. 1079-től Godred Crovan , a szigetek ura a Man-sziget és a Hebridák királyaként önállósította magát („Man és a Szigetek királya”, latinul Rex Manniae et Insularum). Utódai a távoli norvég királyok névleges fennhatóságát elismerve, de továbbra is királyokként uralkodtak. 1164-től a királyság két külön királyságra vált szét, a sziget uralkodói ettől kezdve csak mint a Man-sziget királyai kormányoztak.
A szigetet 1266-ban Norvégia eladta Skóciának, a 14. században pedig angol fennhatóság alá került. 1504-ben végleg megszüntették „a Man-sziget királya” már régóta csak névleges címét. Ezután sokáig Salisbury és Derby grófjai (earl) birtokolták a szigetet a Man-sziget lordjaiként, míg 1765-ben megvásárolta a brit parlament.
Azóta közvetlenül a brit korona alá tartozik, de a londoni Parlamenttől független; saját helyi parlamentje, az ezeréves (979-ben alapított) Tynwald (a világ egyik legrégebbi, folyamatosan működő országgyűlése) belügyekben teljes önállósággal van felruházva. A mindenkori angol uralkodó a Lord of Man címet viseli.
Lásd még:
A sziget lakói az ún. manxok (kelta leszármazottak).