Ebben a cikkben a Magyar Filmszemle lenyűgöző világát tárjuk fel, kitérve annak különböző aspektusaira, a társadalomra gyakorolt hatására és a mai relevanciára. A Magyar Filmszemle eredetétől az évek során bekövetkezett fejlődéséig az érdeklődés és a kutatás tárgya volt különböző területeken. Ezzel a részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy teljes mértékben megértsük a Magyar Filmszemle jelentőségét és jelentését modern világunkban, valamint azt, hogy hogyan befolyásolta gondolkodásunkat és cselekvésünket. Készüljön fel egy felfedező és elmélkedő utazásra a Magyar Filmszemle-ről, és értse meg valódi jelentését mindennapi életünkben.
A Magyar FilmszemleMagyarország legrangosabb filmfesztiválja. 1965 és 1989 között Magyar Játékfilmszemle volt a hivatalos neve. Pécs1983-ig adott otthont a rendezvénynek, 1983-ban költözött Budapestre.
2012-ig minden év február első hetében, közvetlenül a Berlinale előtt rendezték meg.
Története
1965–2012
Az első Magyar Filmszemlét Pécsett tartották meg 1965 november 10-14 között (akkor még Magyar Játékfilmszemle néven), ahol az előző év magyar játékfilmeket mutatták be. A korabeli magyar filmgyártást a különböző állami filmstúdiók irányították. A filmeket így az egyes stúdiók vezetői nevezték be a Játékfilmszemlére.[2]
Az első szemle nyitófilmje a Németh László regényéből Hintsch György által rendezett Iszony című film volt.[2]
A Játékfilmszemlének 1976-tól 1983-ig felváltva Pécs és Budapest adott helyet, 1983 után Budapest lett a találkozó házigazdája, minden év februárjának első hetében. Az időpont kiválasztását a Berlini Filmfesztiválhoz igazították.[2]
Az eddigi utolsó, 2012. februárban „dacból, csakazértis megrendezett »fapados filmszemlét« Jancsó Miklós nyitotta meg.[3] Ezen a filmszemlén már nem volt verseny, díjakat sem osztottak.[4]
2013–2024
2013-ban finanszírozási gondok miatt egyetlen alkotás sem készült el, így elmaradt a filmszemle,[5] ahogy 2014-ben is.
A Magyar Filmművészek Szövetségének Elnöksége 2014. január 28-án rövid nyilatkozatában sajnálattal közölte, hogy ismét nem tudja megrendezni a Magyar Filmszemlét, mely pedig fél évszázadon át a magyar film ünnepe volt.
„Ez a hagyomány az utóbbi két évben kényszerűen megszakadt.
Mi, akik felelősséget érzünk a magyar film jövőjéért, aggodalmunkat fejezzük ki a helyzettel kapcsolatban. Bízunk és hiszünk abban, hogy eljön az idő, amikor újra találkozhatunk barátainkkal, nézőinkkel a Magyar Filmszemlén.” – fejeződik be a nyilatkozat.[6]
2025–
A Magyar Filmszövetség vezetése dr. Muhi András elnök javaslatára úgy határozott, hogy 13 év szünet után, 2025. februárjában újra megrendezi a Magyar Filmszemlét. A szemle ismét verseny lesz, 8 kategóriában adnak át díjakat, illetve a szemle fődíját is átadják.[2]
A Filmszemle fődíjas játékfilmjei
A Magyar Filmszemle fennállása alatt 37 magyar játékfilm kapott fődíjat. 1987-ig két kivétellel (Kovács AndrásNehéz emberek[7] és Sára SándorBábolna[8] c. dokumentumfilmje) csak játékfilmek kaptak fődíjat, 1987-ben azonban már megosztott díjat kapott Sára Sándor dokumentumfilmje, a Keresztúton és Rózsa János játékfilmje.[9] 1988-tól dokumentumfilm kategóriában is osztottak ki fődíjat, így 1989-ben Magyar Játékfilmszemléről Magyar Filmszemlére változtatták a rendezvény nevét. 2011-ig 5 évben nem volt Filmszemle (a 70-es évek elején csak 3 évente tartották meg,[7] 1991-ben pedig elmaradt), 6 alkalommal nem volt díjazás, 2 alkalommal nem adtak át fődíjat,[10] és 1988-tól 2 alkalommal nem osztottak ki játékfilm kategóriában díjat.
Az alábbiakban a 37 fődíjat nyert magyar játékfilm és a filmek rendezőinek listája látható.
↑Magyar Filmművészek Szövetségének Elnöksége (2014-01-31). Nyilatkozat. Élet és IrodalomLVIII. évfolyam (5. szám), 23. o. (Hozzáférés: 2014. február 9.)