A mai cikkben a Glamour (film)-ről fogunk beszélni. Ez egy olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, és a Glamour (film) különböző területeken volt vita és vita tárgya. Történelmi szempontból a Glamour (film) döntő szerepet játszott a társadalom fejlődésében. Hasonlóképpen, a Glamour (film) ellentmondó véleményeket generált a szakértők és szakemberek körében, akik különböző összefüggésekben elemezték hatását. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Glamour (film) jelentését és fontosságát, valamint annak mai következményeit. Ne hagyd ki!
Glamour | |
2000-es magyar film | |
Rendező | Gödrös Frigyes |
Forgatókönyvíró | Gödrös Frigyes |
Főszerepben | |
Gyártás | |
Ország | ![]() |
Nyelv | magyar |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | MOKÉP |
Bemutató | 2000. október 19. |
További információk | |
A Glamour 2000-ben bemutatott magyar filmdráma, Gödrös Frigyes rendezésében, Eperjes Károly, Ónodi Eszter és Cserna Antal főszereplésével. A rendező saját családja életéből merítette a film témáját, a forgatókönyvet is maga írta. Az öt év alatt elkészült filmalkotás első változatát az 1999. évi filmszemle közönsége láthatta először, végső formájában a 2000-es filmszemle versenyprogramjában mutatkozott be. Premierje után a Glamourt, egyetlen magyar játékfilmként meghívták az ötvenedik évfordulóját ünneplő Berlini Nemzetközi Filmfesztiválra is.[1]
A film középpontjában az ortodox zsidó családból származó Apa áll, akit egy álma különös terv végrehajtására sarkallja. A terv lényege, hogy az eljövendő utódok jobb sorsa érdekében "vérfrissítésre" van szükség a családban: egy birodalmi német, "árja" leányt kell feleségül vennie. Ez azonban nem egyszerű: bár a család egyik régi, házasságközvetítőként működő barátja révén sikerül megismerkednie egy gyönyörű szőke leánnyal, s a találkozásból szerelem születik, a hatályos jogszabályok szerint a lány csak árja férfihoz mehet hozzá.
A megoldás a problémára a kárpitos-bútorkereskedő család jogtanácsosának fejében születik meg: a lánynak előbb egy látszatházasságot kell kötnie egy, jogilag "megfelelő" férfival, majd elválnia attól, hiszen elvált asszonyra már nem vonatkoztak ilyen korlátozások. Adódik következő lépésként az új feladat: találni kell egy álférjet, aki alkalmas is a feladatra, és egyben garantálja is, hogy egy ujjal sem nyúl a "feleségéhez". A bolt régi, hűséges alkalmazottja vállalkozik is a szerepre, beleértve az önmegtartóztatást is, az Apa azonban így is alig bír féltékenységével, a nagyapa pedig eközben tajtékzik már a gondolatától is, hogy a fia elhagyja az ősi vallást.
Végül mégis sor kerülhet a vágyott házasságra és hamarosan megszületik a pár gyermeke is; a továbbiakban a film az ő szemszögéből láttatja a család életét és viszontagságait. Megjelenik a képsorokon a történelem viharaival dacoló kárpitos üzlet, ahol az egyik szekrényből titkos lépcső vezet le a pincében lévő búvóhelyre – oda, ahol idővel nemcsak zsidók, de katonaszökevények (köztük a mama Wehrmacht-tiszt fivére) próbálják együtt átvészelni a háborút. A boltajtóba pedig néha a német egyenruhás rokont, néha a pajeszos nagypapát, noha pedig a proletárnak tanuló hű alkalmazottat kell kiállítani, hogy elhárítsa – több-kevesebb sikerrel – a kis családi közösséget aktuálisan fenyegető veszélyt.