Luxemburgizmus

Ma a Luxemburgizmus-ről szeretnénk beszélni, mivel ez egy olyan téma, amely az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. A Luxemburgizmus minden korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire kiterjed. A politikától a szórakoztatásig a Luxemburgizmus jelentős nyomot hagyott a mai világban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Luxemburgizmus-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a történetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Biztosak vagyunk benne, hogy érdekes és releváns információkat fog találni a Luxemburgizmus-ről, amely lehetővé teszi, hogy jobban megértse ezt a jelenséget és annak mai jelentőségét.

Kommunizmus
Alapfogalmak
Irányzatok
Internacionálék
Nevezetes kommunisták
Kapcsolódó témák
Mai szocialista államok
Sablon:Kommunizmus

A luxemburgizmus a kommunizmusnak Rosa Luxemburg (1870–1919) munkásságában összegződő és elgondolásain alapuló forradalmi elmélete, amely a Lenin képviselte bolsevizmus dominanciájával szemben az internacionalizmusra, a kommunizmus és a szociáldemokrácia nemzetközi összefogására helyezte a hangsúlyt.[1]

A németországi emigrációban élő Rosa Luxemburgnak és követőinek az 1890-es évek végétől kibontakozó politikai krédója a munkástanácsokra épülő államrend (ennyiben hasonló a tanácskommunizmushoz) és a parlamentáris demokrácia együttélése, az orosz parlamentarizmus szétzúzásának kritikája, illetve a lenini teljhatalmú párt – mint ideológiailag felvértezett, a hatalmat megszerző kisebbség – koncepciójának elutasítása volt.

Noha az 1910-es évek európai baloldali mozgalmaiban még nagy hatása volt az eszmeirányzatnak, s követői, a Spartakus-szövetség (Spartakusbund) között találjuk Karl Liebknechtet és másokat,[2] 1924-ben, a Komintern V. Világkongresszusán a luxemburgizmust mint a bolsevizmussal összeegyeztethetetlen, téves politikai utat megbélyegezték.[3] Ezt követően a szovjet befolyás alatt álló területen mint tévtant tartották számon, s csak a nyugati baloldali mozgalmakban jelentkeztek nagyobb hatású követői (például az Amerikai Egyesült Államokban Daniel Singer és Eric Chester).

Rosa Luxemburg az egypártrendszerről::

„Szabadság csak a kormány tagjainak, csak a párttagoknak – attól függetlenül, hogy elég sokan vannak – az egyáltalán nem szabadság. A szabadság mindig a disszidensek, a másképpen gondolkodók szabadsága. A politikai szabadság lényege nem az »igazság« fanatikusain alapul, hanem inkább egy felvilágosító, építő, és tisztító disszidenciára alapul. Ha a »szabadság« »kiváltság« lesz, akkor a politikai szabadság munkája elvész.”

Jegyzetek

  1. ↑ Nigel Harris, National Liberation, New York, Tauris, 1990, 61–63., ISBN 1850430950.
  2. ↑ Michael Löwy, The Theory of Revolution in the Young Marx, Boston, Brill, 2003, 182., ISBN 9004129014.
  3. ↑ David Pike, Lukács and Brecht, Chapel Hill, University of North Carolina, 1985, 104., ISBN 080781640X.

További információk