Litvaberzseny

Napjainkban a Litvaberzseny téma a lakosság széles köre számára nagyon fontos és érdekes. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Litvaberzseny vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken. A történelem során a Litvaberzseny-et különböző tudományágak szakértői tanulmányozták és elemzik, ami hozzájárult az üggyel kapcsolatos információk és vélemények szaporodásához. Ebben a cikkben elmélyülünk a Litvaberzseny izgalmas világában, és feltárjuk annak számos oldalát, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító betekintést nyújtsunk ebbe az érdekes témába.

Ez a szócikk Litvaberzsenyről szól. Hasonló címmel lásd még: Berzseny (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk a szlovákiai Brezany nevű településről szól. Hasonló címmel lásd még: Brežany (egyértelműsítő lap).
Litvaberzseny (Brezany)
Litvaberzseny címere
Litvaberzseny címere		 Litvaberzseny zászlaja
Litvaberzseny zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterIveta Brezianská
Irányítószám010 04
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség657 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség144 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság381 m
Terület3,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 22″, k. h. 18° 40′ 20″49.189444°N 18.672222°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 22″, k. h. 18° 40′ 20″49.189444°N 18.672222°E
Litvaberzseny weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Litvaberzseny témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Litvaberzseny (1899-ig Brezani, szlovákul Brezany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

Zsolnától 5 km-re délnyugatra fekszik.

Története

1393-ban „Berzen” néven említik először. 1473-ban „Brezen”, 1474-ben „Brezanw” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Litva várának uradalmához tartozott. 1598-ban 3 ház állt a faluban.

1630. január 23.-án Brezányi Miklós és fivére, János, nemesi adományt szerzett II. Ferdinánd magyar királytól.[2] Miklós unokája, Brezányi Dániel fia, brezányi Brezányi János (1683-1748),[3] a Heves vármegyei Csányban volt birtokos; onnan gyermekei, Gáspár és Miklós Pest megyébe költöztek el. Brezányi Gáspár földbirtokos lett Törtelen, Brezányi Miklós uradalmi tiszttartó és földbirtokos volt Újszászon.

A 17. században 3 uradalmi halastó volt a határában. 1720-ban 6 adózója lakta. 1784-ben 23 házában 28 családban 163 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BREZÁNYI. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Lieravához nem meszsze, mellynek filiája, ’s hozzá hasonlító; határja középszerű, vagyonnyai is olly formák, második Osztálybéli.”[4]

1828-ban 24 háza és 227 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Brezani, tót falu, Trencsén vgyében, 233 kath., és 4 zsidó lak. F. u. a lietavai uradalom. Utolsó p. Zsolna.”[5]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége

  • 1910-ben 231, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
  • 2001-ben 454 lakosából 452 szlovák volt.
  • 2011-ben 524 lakosából 515 szlovák volt.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Verseghy Ferenc Könyvtár. Brezányi család. . (Hozzáférés: 2018. február 8.)
  3. ↑ familysearch.org idősebb Brezányi János halála (1748) - Csány - Heves - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

Ez a szlovákiai Zsolnai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!