Kiscserna

Ez a cikk a Kiscserna témával foglalkozik, amely különböző területeken és összefüggésekben vált aktuálissá. A Kiscserna megjelenése óta a közvélemény széles spektrumának érdeklődését és kíváncsiságát keltette fel, hatásának és hátterének köszönhetően. Az évek során a Kiscserna vitákat, kutatásokat és többféle nézőpontot generált, amelyek hozzájárultak a témával kapcsolatos ismeretek gyarapításához. Ezért alapvető fontosságú, hogy alaposan feltárjuk a Kiscserna-hez kapcsolódó különböző szempontokat, valamint a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​​​hatásait és visszahatásait. Részletes és kritikai elemzéssel a cél az, hogy teljes és naprakész jövőképet adjunk a Kiscserna-ről, azzal a céllal, hogy elősegítsük a tájékozott és konstruktív gondolkodást erről a jelenségről.

Kiscserna (Malá Čierna)
Kiscserna zászlaja
Kiscserna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1471
PolgármesterJaroslav Koleda
Irányítószám015 01
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség331 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság523 m
Terület4,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′, k. h. 18° 36′49.100000°N 18.600000°EKoordináták: é. sz. 49° 06′, k. h. 18° 36′49.100000°N 18.600000°E
Kiscserna weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiscserna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiscserna (szlovákul Malá Čierna) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

Zsolnától 20 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A mai Kiscserna területén egykor a puhói kultúra települése állott.

A települést 1471-ben „Kys Charna” néven említik először. 1474-ben „Cherna Parva”, 1520-ban „Kys Cherna” néven említik. Litva várának uradalmához tartozott, később a vágbesztercei váruradalom része lett. 1598-ban 9 ház állt a településen. 1720-ban 10 adózója volt. 1784-ben 28 házában 35 család és 208 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Cserna. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Lietavai Uradalomban, Bodinához 1/4. mértföldnyire dél felé, hegyes helység, és sovány földgye van, más javai ugyan vannak, de mivel felemeltebb helyen fekszik, ’s határjának nehéz mivelése van, ’s harmadik Osztálybéli.[2]

1828-ban 18 háza volt 261 lakossal. Lakói erdei munkások, pásztorok, méhészek voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Cserna, tót falu, Trencsén vmegyében, 225 kath., 15 zsidó lak. Határja hegyes, sovány. F. u. a Lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 326 lakosából 323 szlovák volt.

2011-ben 353 lakosából 350 szlovák volt.

Nevezetességei

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936-1940 között épült, 1991-ben felújították.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)

Külső hivatkozások