Rajecfürdő

Ebben a cikkben elmélyülünk a Rajecfürdő lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait, jellemzőit és jelentését a mai társadalomban. A történelemre gyakorolt ​​hatásától a kortárs világban való relevanciájáig a Rajecfürdő felkeltette a tudósok, szakértők és rajongók figyelmét egyaránt. Ezen a vonalon fogunk foglalkozni eredetével, evolúciójával és befolyásával olyan változatos területeken, mint a kultúra, a technológia, a tudomány és a művészetek. A Rajecfürdő hatókörének teljes megértése érdekében egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely megvilágítja annak fontosságát a különböző összefüggésekben és a mindennapi életben betöltött relevanciáját.

Rajecfürdő (Rajecké Teplice)
A tó körüli park.
A tó körüli park.
Rajecfürdő címere
Rajecfürdő címere		 Rajecfürdő zászlaja
Rajecfürdő zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangváros
Első írásos említés1376
PolgármesterKatarína Hollá
Irányítószám013 13
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Testvérvárosok
Lista
Dolní Benešov
Népesség
Teljes népesség2841 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség239 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság411 m
Terület11,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′, k. h. 18° 41′49.133333°N 18.683333°EKoordináták: é. sz. 49° 08′, k. h. 18° 41′49.133333°N 18.683333°E
Rajecfürdő weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajecfürdő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rajecfürdő (szlovákul Rajecké Teplice) üdülőtelepülés Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. Palosnya tartozik hozzá.

Fekvése

Zsolnától 12 km-re délnyugatra sziklákkal övezett festői völgykatlanban fekszik. Üdülőváros és gyógyfürdő 38 °C-os melegforrásokkal. Már a kora középkorban ismert volt. Kádfürdője és strandfürdője van.

Nevének eredete

Nevének előtagja Rajec közelségére (szlovák rajec = „kis édenkert”), utótagja pedig a településrész jellegére, fürdőjére utal.

Története

1376-ban Nagy Lajos király oklevelében „Tapolcha” néven említik először. Ebben az időben az egész Rajec-völgy a lietavai váruradalomhoz tartozott. 1496-ban a Szapolyaiak birtokaként „possessio Toplycza” néven szerepel. Néhány jobbágycsalád lakta, akik földműveléssel, állattartással és favágással foglalkoztak. Később malmot és fűrésztelepet is említenek itt. Birtokosai a Szapolyaiak után Kosztka Miklós, majd 1558-tól Thurzó Ferenc lettek. Utána 1585-ben fia, György örökölte a birtokot. A Thurzók jól ismerték a Rajec-völgy gyógyforrásait és ők voltak azok, akik a fürdő kiépítésébe belekezdtek. 1610-ben megépült az első kőépület 7 vendégszobával. A nádor, aki maga is krónikus isiászban szenvedett gyakran látogatta a fürdőt. Halála után örökségét felosztották, és a fürdő is rossz állapotba került.

A fürdőélet csak a 18. század végén pezsdült fel újra, amikor új fürdőépület és medencék épültek. 1793-ban megtörtént a gyógyvíz első elemzése is. 1784-ben 4 házában 5 családban 27 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAJCZIHÉVÍZ. Rajeczke-Teplicze. Meleg Fördő Trentsén Vármegyében, fekszik Rajeczhez egygy órányira, fördője háromféle, vize tiszta, de sós ízű, és számos emberek által megelégedéssel látogattatik külömbféle betegségekben; papirosmalom is van közel hozzá.”

1828-ban 8 háza és 89 lakosa volt. A fürdő megújítása és további kiépítése a 19. században is folytatódott. 1858-ban már 80 állandó vendég szállhatott meg. Tovább folytatódott az épületek és parkok építése. A fejlődés 1889-ben különösen nagy lendületet kapott, amikor Károly Lajos főherceg és felesége ide látogatott. 1899-ben megépült a Zsolna és Rajec közötti vasútvonal, ami megkönnyítette megközelítését. A trianoni békediktatumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

A második világháború alatt súlyos harcok folytak területén. A háború után termálvizes úszómedence épült, és a tavat alakították ki gyógyászati célokra. A környező parkosított területeket is megnyitották a nyilvánosság előtt. A fürdőtelep 1951-ben lett önálló község, addig Kunfalvához tartozott. 1959-ben hivatalosan is fürdőhellyé nyilvánították, az 1960-as árvízben súlyos károkat szenvedett. 1980-ban csatolták hozzá Palosnyát. 1989-ben kapott városi rangot.

Népessége

2011-ben 2833 lakosából 2730 szlovák volt.

Ismert személyek

Nevezetességei

  • Gyógyforrásai évszázadok óta ismertek. 1500 m mélységből öt 38 fokos gyógyforrás tör fel, amelyet idegrendszeri és mozgásszervi panaszok enyhítésére alkalmaznak. Mai fürdőépületét 1932-ben emelték.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1909-ben épült neogótikus stílusban, Batthyány Vilmos nyitrai püspök szentelte fel augusztus 15-én.
  • Laura termálfürdő

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

További információk

Kapcsolódó szócikkek